Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - MIRKÓCZKI ÁDÁM jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2380 választópolgárok és a magyar pályázatok címzettjei, hogy erre lehet pályázni, és majd alkalmazkodnak a pályázati kiírásokhoz, megváltoztatják az életformát, megváltoztatják a gondolkodásmódjukat, megváltoztatják az értékeiket. Oldalszám, talán könyvtárnyi irodalma volna annak a töméntelen mennyiségű hülyeségnek, amit le kellett dokumentálnia egyegy pályázati nyertesnek az Európai Uniónak és a kormányzati apparátusnak való megfelelőség céljából. Ha lehet, és amennyire lehet, mindent el kell köv etnünk, ezt a metódust szerintem érdemes elfelejtenünk. A képviselőtársaim és a választópolgárok nem fogják elmulasztani, hogy számonkérjék a baloldali kormányokon a létrehozott, az ehhez rendelt intézményi infrastruktúrát. Az mégiscsak egy elgondolkodtató kérdés - még egyszer: nem vitatva az akkori kormányok döntéshozóinak jó szándékát és hitbéli meggyőződését vagy ateista hitbéli meggyőződését, tehát nem vitatva ezt a céljukat , az mégiscsak egy megdöbbentő dolog, hogy miközben 90 százaléka közkedvezmény ezett a forrásjogosultaknak, létrehoznak egy, az államból félig kiszervezett ügynökséget a források leközvetítésére. Nem bízzák az önkormányzatokra, nem bízzák a minisztériumokra, nem bízzák az állami cégekre, nem bízzák az állami intézményekre, hanem vala miféle rosszul értelmezett modernizmus jegyében létrehoznak egy fejlesztési ügynökséget, mondván, hogy az majd megoldja a problémákat. Erről annyit szeretnék csak egy számmal illusztrálni, hogy 2011re a rendelkezésre álló 8600 milliárd forintból 973 milli árdot fizettek ki. Elkezdik a ciklust, a fejlesztési időszakot tervezni már a társulási megállapodás idején, majd a partnerségi megállapodással 200420052006ban, elindul a fejlesztési ciklus papíron 2007ben, van egy 8600 milliárdos keret - még akkor nem lehet látni, hogy mennyi lesz az árfolyamnyereség , a 8600 milliárdból kifizetnek 973 milliárdot, és erre létrehoznak egy hatalmas bürokráciát, egy átláthatatlan bürokratikus jogszabálytömeget és egy külön ügynökséget. Ebben az értelemben egészen biztos vagyok abban, hogy a bürokrácia a korrupció melegágya. Ebben az összehasonlításban biztos vagyok abban, hogy ez a korrupció a bürokráciából fakad, ami tapasztalható volt. Szeretnék egy számot a figyelmükbe ajánlani, ami nagyon beszédes és nagyon sok tanuls ággal szolgál, még akkor is, ha az európai jogalkotás és az Európai Bizottság ezzel nem mindenben ért egyet: 2007 és 2013 között egy megnyert pályázat 45,7 százalékát lehetett a pályázat lebonyolítására fordítani. Tehát nyer valaki 100 euró támogatást, és a 100 euró támogatás lehívására a 100 eurón belül el lehetett költeni 45 eurót, tehát a 45 eurót arra használom, hogy megszervezzem a maradék 55 euró lehívását. Mi ez, ha nem korrupció? Mi ez, ha nem bűnözés? Ma ez 12 százalék, tehát a mostani rendszerben 100 euró lehívása után 12 eurót tudok elkönyvelni a 100 euróra fordított lehívási költségként, többet nem. Ez 45,7 százalék volt szélsőséges esetben. Ezt azért mondom el, és hozzáteszem, mert vannak olyan számításaink, hogy az első fejlesztési ciklusban - úgy, hogy 90 százalék közkedvezményezett volt, úgy, hogy egy önálló Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget létrehoztak - 10001200 milliárdot minimum, de vannak olyan belső számítások, hogy akár 1500 milliárd forintot is lekönyveltek a pályázatok bonyolítására, m iközben az állam magának adta a források nagy részét, miközben saját ügynökséget hozott létre, és miközben egyébként a pénz egy jó része a program bonyolítására elkönyvelhető volt. Ezeket meggyőződésem szerint mind mérlegelni kell, de ezenfelül a legfontos abb cél az lenne, és ezt kérem önöktől, hogy a társadalompolitikai valóságot mérjék fel, hova jutott az ország hét esztendő alatt. Tudtuke a társadalmi különbségeket csökkenteni, ami ezeknek a forrásoknak a célja? Tudtuke a társadalmi infrastruktúrát vag y a közlekedésinfrastruktúrát, a reálinfrastruktúrát javítani, és az országot tudtuke versenyképesebbé tenni? Hogyan fordulhat az elő, milyen tervezési hiba eshetett meg vagy milyen lebonyolítási hiba eshetett meg, hogy ha elköltöttünk 9223 milliárd forintot, ezt kifizettük, ez ki van fizetve, és ehhez képest Magyarország versenyképessége egy tapodtat nem nőtt? (14.50)
