Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - Móring József Attila (KDNP) - a földművelésügyi miniszterhez - „Van-e lehetősége a kormánynak a magyar méztermelés növekedésének elősegítésére?” címmel - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP):
2373 évben jelentős mézhamisítási botrány érte el Európát, amelynek következtében Magyarországon már jelentősen csökkent az importmézek aránya. Két héttel ezelőtt eredményes egyeztetés zajlott le a hazai mézpiac védelméért, amelyen részt vett az Országos M agyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete és mint szervező a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal mellett a jogalkotói és hatósági oldal, azaz a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. Az ül ésen szóba került az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a tagállamokból érkező méztételekre, valamint az előállítással, forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásokra és a nyomonkövethetőségre vonatkozó előírások módosítása. A résztvevők megfog almazták észrevételeiket az Európai Unió mézvizsgálatokra irányuló monitoringprogramjával kapcsolatban is. Tisztelt Államtitkár Úr! A jogalkotók, a hatóság és az ágazati szereplők közös célja a kiváló minőségű magyar méz hírnevének megóvása. Éppen ezért k érdezem államtitkár urat: milyen segítséget tud adni a kormányzat ezen cél eléréséhez, valamint a magyar méhpopuláció megóvásához? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Nagy István államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr! (14.20) DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A magyar méhészeti ágazat az állattenyésztésen belül egy kicsi ágazat, hiszen mintegy 1 százalékot tesz ki. Húszezer méhész tart 1 millió 200 ezer méhcsaládot Magyarországon. S azt kell mondjam, hogy az ágazat kicsisége, 1 százalékos volta ellenére ökológiai voltában mégis óriási jelentőséggel bír, his zen pénzben szinte nem kifejezhető az az előny és az a haszon, amit maguk a méhek jelentenek nemcsak a méz termelésével, vagy a virágpor, a propolisz, a méhpempő termelésével, hanem a beporzásnak van óriási jelentősége. A beporzás elmaradásával helyrehozha tatlan gazdasági károk milliárdjai keletkeznének Magyarországon. A mézpiacot azonban számos probléma terheli napjainkban. Az egyik legjelentősebb a harmadik országokból, különösen Kínából beáramló nagyon silány minőségű vagy egyenesen - ki kell mondani - h amisítottmézdömping. Ez közel 200 ezer tonna importmézet jelent az OMME 2015ös adatai szerint. Az Unió mézforgalmának - és ez egy szörnyű szám - egyharmada vélhetően hamisított, a forgalmazott méz mennyisége nő, amit a méhcsaládok száma, kiemelten a kín ai méhcsaládoké nem indokol. Ez is bizonyítja, hogy itt zömmel technológiai mézről beszélünk. A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal szervezésében a mézágazat aktuális helyzetéről tartottak kerekasztalbeszélgetést 2016. április 19én a jogalkotók, a hatóságok és a hazai méhészeti ágazat képviselői. A kerekasztalbeszélgetésen az OMME elnöke kiemelte, az elmúlt időszak eredményes hatósági munkájának, a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően az importmézek aránya jelentősen csökkent a kereskedelemben. Min dez a hazai mézpiac látványos, a silány minőségű mézektől és a hamisított termékektől való tisztulását eredményezte. A fokozott ellenőrzések és a transzparens kommunikáció hatására a kiskereskedelmi forgalomban jelentősen nőtt a magyar mézek aránya. Az ors zágba 2016 januárja óta közvetlenül már gyakorlatilag nem hoznak be kínai mézet. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra megadom a szót Móring Jó zsef Attila képviselő úrnak. Parancsoljon! MÓRING JÓZSEF ATTILA ( KDNP ):
