Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - Dr. Völner Pál (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Méltó-e az esztergomi Várhegy a nemzeti emlékhely kitüntető címére?” címmel - ELNÖK:
2340 tudni kezdeni a magyar kormány a Paksi Atomerőmű termelésével, amelynek az ára a bővítést követően a kormány megrendelésére készült Rothschildtanulmán y szerint is kvázi duplája lesz a jelenlegi piaci áramárnak. És persze kétséges annak a magyar energiapolitikának is az értelme, ami immár hatodik éve, hatodik éve nem engedélyezi új szélerőművek építését Magyarországon; nyilván azért, hogy fenntartsák a h elyet az atomenergiának. Legyenek kedvesek és nyilatkozzanak róla, hogy egyáltalán érzékelike önök ezt a paradigmaváltást az európai uniós térségben. Tudatában vannake annak, hogy léteznek olyan mértékadó jelentések, amelyek nyilvánosan igazolták, hogy h a most nekiállnánk a megújulókba fektetni itt Magyarországon, akkor 2030ra gyakorlatilag olyan állapotba kerülne az ország, hogy nem lenne szükség a paksi bővítésre, és a mostani négy blokk is kiváltható lenne? Megvizsgálták ebben az új helyzetben Paks fi nanszírozhatóságának és lehetséges alternatívájának a kérdését? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Még egy kérdésem van. Mikor oldják már fel végre a szélerőművekkel kapcsolatos tilalmat? Mikor lehet Magyarországon végre szélerőműparkokat létesíteni? ELNÖK : Köszönöm. Szabó Zsolt államtitkár úr válaszol. Tessék! SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány tisztában van a megújuló forrásból előállított energ iatermelés fenntartható fejlődésben betöltött szerepével, ezért kapcsolódó fejlesztésként mindenképpen támogatjuk ezeket a fejlesztéseket is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség októberben közzétett adatai alapján Magyarország 2014ben 11,1 százalékra nö velte a megújulók részarányát, és 2020ra az Európai Unió által 13 százalékban meghatározott megújuló energiát 14,65 százalékra szeretnénk növelni. A 2020as célszámok teljesítésében a megújuló energiaforrások egyikeként számolunk a szélenergiával, de a ha zai szélerőművek viszonylag alacsony működési óraszáma, a termelésük időjárásfüggő volta miatt, a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében olyan energiaforrásokat kell találnunk, amelyek biztosítják a stabil ellátást. Az atomenergia az időjárástól függetl enül, alacsony széndioxidkibocsátással képes egyenletes energiatermelésre. A különböző támogatások révén a nap- és szélerőművek üzemeltetési költségei alacsonyabbnak tűnnek, azonban ha hosszú távon nézzük az erőművek teljes élettartama alapján, az atomen ergia a legolcsóbb energiaforrás. Az Európai Unióban jelenleg 19 reaktor építését tervezik, összesen 21 gigawatt energiakapacitással. A kormány továbbra is elkötelezett a megújuló energia támogatásában, a megújuló energia részarányának növelését is szolgál ják a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban az energiapolitikai célokra fordítható források. Négy operatív program van, nagyságrendileg 755 milliárd forint összegben tervezzük ilyen jellegű támogatás kiírását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Tap s a kormánypártok soraiban.) Dr. Völner Pál (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Méltóe az esztergomi Várhegy a nemzeti emlékhely kitüntető címére?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen. Tiszte lt Országgyűlés! Völner Pál képviselő úr, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Méltóe az esztergomi Várhegy a nemzeti emlékhely kitüntető címére?” Parancsoljon!
