Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
2309 nem volt e gyeztetés, mert az egész szakszervezeti mozgalom bent ült a szocialista frakcióban. Most részben ugyanezek az emberek kívül vannak, de az egyeztetés megtörtént oly módon, hogy szövegszerű egyeztetés történt, jó néhány javaslatot befogadtunk az érdekképvise letek részéről, és azt is el tudjuk mondani, hogy külön szakértői egyeztetés is folyt. És a szakértői egyeztetések javaslatai bekerültek a törvényjavaslatba. Természetesen a kormányzati felelősség nem a szakszervezeteké, hanem a kormányé. És nem a szakszer vezetek írják a jogszabályokat, hanem a kormány terjeszti be a parlament elé. Egyelőre még ez a rend, most is ez történt. Ez a kormány javaslata és nem a szakszervezeteké. Persze, a szakszervezetek nyílvánvalóan a maguk oldaláról helyesen járnak el, amiko r azt mondják egyébként, hogy minél több pénzt adjunk és mindenkinek; mert ha egy szakszervezetei tisztségviselő nem ezt mondaná, akkor vélhetően leváltanák. Ez az egyeztetésnek egyébként az alfája és ómegája. Ha most itt nem 30 százalék lenne, hanem 50 va gy 70, és még 100 ezer dolgozó kapna, akkor miért nem 120? Mert egyébként akkor nem végeznék el a feladatukat. Ennyit az egyeztetésről. A másik, amit Szilágyi képviselő úr felvetett, a párhuzamos szabályozás. Képviselő úr, ön itt ül a parlamentben, nyilván tudja, hogy ma is párhuzamos szabályozás van. A mai közszolgálati világban van munka törvénykönyve, ami hatályban van párhuzamosan, van közalkalmazotti törvény és van Kttv. Mind a három él. A központi költségvetési szervnél a közalkalmazotti törvény hatál ya alá tartozó munkatársaink vannak, egyébként több ezren, szeretném elmondani. Nyilván az expozéban is elmondtam, hogy jelenleg van egy párhuzamosság, ami aztán fokozatosan kivezetésre kerül. Ami a kiszolgáltatottságot jelenti, ez megítélés kérdése. Mi az t mondjuk, hogy Magyarországon ma is jogállam van, ebben a jogállamban bárki, akinek az érdeke sérül a közszolgálatban, az fordulhat a döntőbizottsághoz, az ottani határozattal szemben pedig elmehet a független magyar bírósághoz, amelyik visszahelyezheti e gyébként, kártérítést ítélhet meg, helyreállíthatja a jogviszonyát. Tehát úgy gondolom, a jogorvoslati rendszer ugyanúgy fennáll, mint korábban. Ráadásul a Kttv.ben meglévő garanciális szabályok jelentős része továbbra is fennáll a munkatársaink, hadd mon djam így, a kormánytisztviselők érdekében. Ami pedig az átirányítást illeti, és egy másik felvetésre hadd reflektáljak, Gyüre Csaba képviselőtársamnak: nem a Kamcsatkafélszigetre küldjük el az embereket, hanem az egyik járásból a má sikba, magyarul 15 vagy 20 kilométerre. Tehát azt kell mondjam, egy megyén belül valamelyik járásból a másik járásba, ahol megnövekszik a munkateher. Hadd mondjak egy példát, hogy érthető legyen az átirányítás kérdése, egy mai, közismert példát hozok ide. Alakul egy új vágóhíd a délvidéken, oda sokkal több állatorvos kell, trichinellavizsgáló és állatorvosi szaksegéd, mert olyan jelentős mértékben lesz ott az agráriumban egy vágóhíd, ahová kell tudni átcsoportosítani munkatársakat, még ha csak ideiglenesen is. Ami pedig azt illeti, hogy a közszolgálatban ki mennyit fog keresni, azt továbbra is állítjuk és mondjuk, és ennek az inflációkövető értékét is tudjuk biztosítani, hogy 30 százalék átlagot keresnek. Nyilván ebben a legalacsonyabb bérűek illetménye fog magas százalékban megnövekedni, és a magasabbak kevesebbet fognak kapni, kevesebb fog jutni ebből az átlagból. De nem ez határozza meg elsődlegesen, hanem a munka meg a teljesítmény. Ma valaki egyébként a jelenlegi rendszerben, ha kifaragja a ceruzáját, be kapcsolja a számítógépét, és éppen csak annyit dolgozik, hogy ne lehessen felmondani neki, azt sohasem lehet eltávolítani. Itt pedig a teljesítmény fogja meghatározni a rendszerben, hogy aki dolgozik, többet keres, aki nem dolgozik, az kevesebbet fog keres ni. Tehát lehet változtatni, nem egy megcsontosodott, egy merev rendszerről beszélünk, hanem egy jóval rugalmasabbról, ahol egyébként komoly a vezetői felelősség, a teljesítményértékelési rendszer. Egyébként lehetősége van annak a fiatalnak, aki nem 2030 éve van a rendszerben, hanem lehet, hogy 5810 éve, hogy magasabb bérhez juthasson, komolyabb előrelépésben legyen része, mint egy korábbi, megcsontosodott rendszerben. Ez az a gerinc, amiről egyébként az ötpárti egyeztetésen beszélt Lázár miniszter úr. É s mielőtt bárki félreértené, félreértés ne essék az elbocsátásokat illetően, nem a holnapról meg a holnaputáni, hosszú távú, feladatokhoz igazított rendszerről beszélt, hogy
