Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2307 A tervezet eltörli az illetményalap fogalmát, ezáltal megszűnne a terv ezhető béremelés egyik fontos pillére. Az előterjesztő jelentősen átalakítaná az érintettek bérét, amelyet így a jövőben az előmeneteli fokozathoz tartozó sávok alsó és felső határai között kellene meghatározni. Ezzel megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, am elyben az állami tisztviselők fizetése egy alapilletményből, valamint annak kiegészítéseiből és pótlékaiból áll. Ez sem feltétlenül a biztonságot szolgálja. Végül általánosságban: a kormányzati irányítás alatt álló szervek egységes foglalkoztatási jogviszo nyának, a foglalkoztatottak előmeneteli rendszerének a megteremtése, ami egy 2011ben kitűzött cél volt, ez nem teljesült, ez láthatóan megbukott. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi törvény indokolása a következőket mondja még: „A törvény kiem elt célkitűzése az eddigi széttöredezett, belső koherenciáját nagyrészt elvesztő közszolgálati szabályozás stabilizálása és egységesítése, valamint az új munka törvénykönyvének a közigazgatás személyi állományára is irányadó szabályainak beépítése a közszo lgálati joganyagba.” Továbbmegyek: „A közszolgálati tisztviselőkre irányadó egységes szabályozás megköveteli, hogy a köz szolgálata érdekében tevékenykedő tisztségviselőkről önálló, elkülönült, egységes és a közszolgálat értékközpontúságával összhangban ál ló normaanyag keletkezzen.” Ehhez képest most mi történik, államtitkár úr? Egy széttagolt rendszer további tagolása, szétverése zajlik most az Országgyűlésben. Míg a Kttv. a munkaköralapú rendszer irányába mozdult el legalább, most úgy tűnik, hogy a szerve zeti szint a lényeg meg a munkáltató szándéka: az előmenetel pedig soha nem automatikus, még az eltöltött idő szerint sem, ahhoz mindig feltételeket kell teljesíteni; az állami tisztviselő sorsa a munkáltató kezében van, a jogszabály jóformán nem védi; leg feljebb a fokozatához tartozó alsó határ szerinti illetményt kaphatja meg az állami tisztviselő. Tehát ez az, ami garantált, az összes többi biztos, hogy nem az. Összefoglalóan: bár nyilván lehetne még sok részletkérdést itt felvetni, de ezek azok a pontok és ezek azok a jogpolitikai irányok - hadd fogalmazzak így, és így egy kicsit általánosabban fogalmazok , amelyek számunkra elfogadhatatlanná teszik az előttünk fekvő törvényt. Az az igazság államtitkár úr, hogy persze lehet és érdemes mindig módosítások ról beszélgetni és egyeztetni, de abban az esetben, hogyha Lázár miniszter úrnak az a hozzáállása e tekintetben, hogy ami a javaslat érdemét, a gerincét érinti, ahhoz nem gondolja, hogy hozzá lehet nyúlni, arról nem gondolja azt, hogy adott esetben még ind okolt felvetések alapján is vagy indokolt kritikák alapján is módosítani lehetne, akkor teljesen fölöslegesnek érezzük a további egyeztetést is, ezt megmondom őszintén és előre. Tehát az, hogy abban alkudozzunk, hogy egy példát mondjak, hogy benne maradjone az, hogy mentesül a további tanulmányi kötelezettségek alól, akinek tudományos fokozata van - csak azért mondom ezt, mert éppen én említettem föl , hogy ebben elérünk valami változást, őszintén szólva, ez nem teszi elfogadhatóvá számunkra a törvényt. H a az egyeztetésnek ez nem is célja, hanem csak az, hogy néhány hibát javítsunk, én nagyon szívesen eljuttatom az ezen túli gondolatainkat is önökhöz, de ettől még az alkuban azt nem fogjuk tudni elérni, hogy ezt a törvényt támogassuk. Köszönöm szépen a fig yelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egykét gondolat maradt bennem az előző felszólalásomból, amit idő hiányában kellett befejeznem, és még két dologról szeretnék beszélni. Az átirányításnál került el tőlem a szó. Már korábban is, amikor tárgyaltuk az Alaptörvényt, akkor is sokat vitatkoztun k ezen, hogy vajon jóe ez vagy nem jó. A Jobbik Magyarországért Mozgalom és úgy emlékszem, a többi ellenzéki párt is teljesen egységes
