Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE (KDNP): - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2304 kormányhivatalok személyi állományának jogviszonya változik meg, de ezt majd 2018. január 1. napjától kiterjesztik a minisztériumokban és az ezek irányítása alatt álló központi államigazgatási szervekben foglalkoztatott munkatársakra is. Ennek az indokoltságáról vagy az esetleges szükségszerűségéről nem szól a törvényjavaslat indokolása. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §a rendelkezik egyértelműen és világosan a jogalkotás alapvető követelményeiről. Lássuk ezeket a követelményeket sorjában! 2. § (1) bekezdés: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Ezen követelménynek a törvényjavasla t nem tesz eleget, mivel önmagában nem értelmezhető, sorozatosan visszautal a jelenleg hatályos Kttv.re, azaz a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényre. A 2. § (4) bekezdés b) pont: a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály i lleszkedjen a jogrendszer egységébe. Ezen követelménynek a törvényjavaslat nem tesz eleget, hiszen a közszolgálatban állók munkavégzésére irányuló jogviszonyát egy igen terjedelmes, a jogviszonyt részletekbe menően szabályozó törvény rendezi, amivel az új törvényjavaslat nincs összhangban. Azután nézzük tovább! 3. §: az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. Ezt is kimondja a törvény. Ezen követelménynek az új törvényjavaslat nem tesz eleget, mivel itt gyakorlatilag mesterségesen tesz különbséget a jelenleg azonos élethelyzetben lévők között, hiszen a közt szolgáló személyek foglalkoztatása, történjen az az ország bármelyik pontján, az állam bármelyik hiva talában, egységes elvek és elvárások mentén történik, illetve kell hogy történjen. Menjünk tovább! A 3. § második mondata így szól: a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. Ezt a rendelkezést kifejezetten sérti a törvényjavaslat, hiszen az előterjesztő maga is elismeri az indokolásban, hogy párhuzamos szabályozás jön létre, tehát önök ismerik el. A törvényjavaslat szövegében… (Közbeszólásra:) Államtitkár úr, ha így szól a törvény, ha a törvény szerint, mint ahogy mondtam, a jogalko tásról szóló törvény szerint ez a 3. §ban előírás, és önök elismerik az indokolásban, hogy ez a szabályozás egy párhuzamos és többszintű szabályozás lesz, akkor ezek szerint, véleményünk szerint ez a rendelkezés kifejezetten sérti a hivatkozott törvényt. (16.40) A törvényjavaslat szövegében egyetlen érdemi változást tudtam csak felfedezni, mégpedig a bérezéssel kapcsolatosan, amiről itt már többen előttem is szóltak. Az illetmények kérdése különösen a közszolgálatban foglalkoztatottak esetében kulcsfontoss ágú kérdés, ez vitathatatlan. Ezt a kérdéskört meglehetősen mostohán kezelték a Fideszkormányok az elmúlt években, ennek azonban nem az az elintézési módja, hogy új, párhuzamos törvényt alkotunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a gyakorlat a jogalkotás lega lapvetőbb szakmai követelményeinek sem felel meg. A törvényjavaslatban burkoltan megjelenő bérrendezési szándék és egy kiszámítható életpályamodell - ahogy ezt önök is mondták - felvázolása önmagában támogatandó és dicséretes törekvés, azonban a kényszeres , minden szakmaiságot és józan megfontolást nélkülöző törvényalkotás nem megoldás. A törvényjavaslatban rendezni kívánt viszonyokat a jelenleg hatályos 2011. évi CLXXXIX., közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával kellene vagy kell rendezni . Ha pedig ehhez a törvényhez nyúlna hozzá a kormány, akkor kiváló alkalom nyílna arra is, hogy a törvény négyéves gyakorlati tapasztalatai alapján egy valóban átfogó és valóban jobbító módosítás szülessen, vonjuk le a tapasztalatokat az elmúlt négy évből. Meg lehetne változtatni ott is a törvényt, értelmetlen, számomra értelmezhetetlen, hogy önök miért ezt a módszert választották, ráadásul miért úgy választották ezt a módszert, hogy mint említettem, ez egy törvényalkotási nonszensznek is nevezhető azokkal a kritériumokkal, amiket itt az előbb fölolvastam. Éppen ezért szeretném, ha erre válaszolnának nekem, és érdemi válaszokat kapnánk ezen kérdésekre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
