Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2294 Ahogy az Alaptörvény XXIV. cikke fogalmaz, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon, észszerű határidőn belül intézzék. Ezen alkotmányos cél teljesítése érdekében a kormány folyamatosan a bürokrá ciacsökkentés érdekében dolgozik. Éppen tegnap fogadtuk el az újabb csomagot. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az ügyféloldali bürokráciacsökkentés rövid távon mindig ügyintézőoldali munkanövekedést okoz. Arról nem is beszélve, hogy a kor tech nikai fejlődésének eredményét az államigazgatás korszerűsítésére fordítva a tisztviselőknek is ezen korszerű tudás birtokában kell lenniük, az állampolgárok rendelkezésére kell állniuk minden körülmények között. Meggyőződésem, hogy elvárásokat csak akkor f ogalmazhatunk meg, ha az elismerés és az ellentételezés is komolyan vehető. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat elemei nemcsak a területi közigazgatásban már dolgozók számára, hanem akár a pályájuk elején járó, jól képzett fiatalok számára is vonzerőt, lehetőséget kínál. Nagyon fontosnak tartom, hogy a bérrendezést a kormány járási szinten kezdi, hiszen leginkább ez az a terület a közigazgatásban, ahol az elvégzett munka és a fizetés a legkevésbé áll arányban egymással, részben a megnöveked ett feladatmennyiségnek is köszönhetően. Az illetményrendszer kialakításánál kiemelt szempontként került meghatározásra, hogy a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező személyeknek emelkedjen legjelentősebben az illetménye. Természetesen azt is örvendetesne k tartom, hogy később a közigazgatás felsőbb szerveinél is megtörténhessen az effajta fizetésrendezés. Az új szabályozás révén a kormányhivatalok és a járási hivatalok tisztviselői számára ellátott feladatokkal és felelősséggel arányban álló, a tisztviselő i hivatalhoz méltó megélhetést nyújtó illetményrendszer kialakítására kerülhet sor. Ha már a felelősségről esett szó: rendkívül előremutató szabályozási iránynak tartom, hogy a munkáltatónak kellő mozgásteret ad a javaslat a bérek megállapításánál. Egyrész ről azért szerencsés ez a megoldás, mert a munkavállalókat teljesítményre ösztönzi, és a közigazgatásban eltöltött idő ugyan érdem, de nem elégséges az elismerésre. Másrészről a hivatal működése is profitálhat a jól teljesítő állami tisztviselőkből, amit a jó vezetői döntések alapozhatnak meg, ily módon a vezetői felelősség tisztázott. Hozzáteszem, hogy az illetmény alsó határa is legalább tisztes megélhetést biztosít a tisztviselők számára a törvény elfogadását követően. (15.50) Éppen az elmondottakból köv etkezően azonban nem lehet általánosságban meghatározni, hogy mekkora illetménynövekedést hajt végre a javaslat, hiszen egyénekre szabva 1560 százalék között is lehet az. Ahogy utaltam rá, a XXI. század magyar közigazgatásának modernizációja nagy hangsúly t fektet a technikai vívmányok felhasználására, az elektronikus közigazgatás kiépítésére, ráadásul a változó világban a jogszabályok is folyamatosan változnak, azt hiszem, ezt itt az Országgyűlésben nem is kell különösebben hangsúlyoznom, amit az állami ti sztségviselőknek nemcsak ismerniük, hanem alkalmazniuk is kell, méghozzá akár a legmodernebb eszközökkel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a javaslat folyamatos képzési kötelezettséget ír elő és lehetőséget biztosít a közigazgatásban dolgozók számára. A kor szerű igazgatásunk egyik kulcsa lehet, hogy a helyesen végrehajtott technikai, technológiai fejlesztéseket hozzáértő, naprakész tudással rendelkező szakemberek legyenek képesek használni, alkalmazni az állampolgárok javára. Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tegnapi napon az ügy fontosságára tekintettel a Miniszterelnökség ötpárti egyeztetést tartott, amiből négypárti lett. Ez ma már nem először hangzik el, nem ez az egyetlen törvényjavaslat. Az ellenzéki frakciók konstruktív magatartást tanúsítottak, átérezve a javaslat jelentőségét. Kivételt képez az MSZP frakciója, aki a szokásokhoz híven most sem vett részt az egyeztetésen. Számukra valószínűleg ez az ügy sem fontos annyira (Dr. Bárándy Gergely: Legalább felolvasni tudnak!) , hisz a sz ocialisták a bérbefagyasztásban már korábban is jeleskedtek.
