Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 27. szerda (146. szám) - Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2245 Ugyanis az Mt. 103. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés megléte esetén a dolgozónak 60 perc munkaközi szünet járjon. Ugye, ezt nem látjuk szabályozva ebben a pillanatban. Új szabály, hogy aki külsős cégnél dolgozik, annak minden 13. nap munkavé gzés után egy nap fizetett szabadság jár. Hozzávetőleg havonta 2 nap szabadság jár majd az iskolaszövetkezeti tagoknak az új szabályok szerint. De az új szabályozás nem tartalmazza, hogy a munkavégzés után járó fizetett szabadságokat hogyan és milyen módon kell kiadni az iskolaszövetkezeti tagok részére. Az sem egyértelmű, hogy rövidebb vagy hosszabb munkavégzés esetén az érintett hogyan fogja tudni kivenni a szabadságát, egybefüggően, vagy esetleg a 13. napot kell majd kivennie. A fentebb említett két új s zabály az Mt. szabályos rendelkezéseit írja át az új iskolaszövetkezetről szóló jogszabályba azzal a különbséggel, hogy ahogy mondtam, mindenhol a minimumfeltételeket veszi át. A fideszes jogalkotó országgyűlési képviselők, akik a nevükre vették, a jogszab ályváltozáskor nem voltak tekintettel az iskolaszövetkezetben dolgozó, alapvetően 19 és 25 közötti fiatalokra, amikor nem ültették át a javaslatukba az Mt. munkavállalókra szóló kedvezőbb passzusait is. Mint ahogy említettem, tényleg csak a minimumszabályo kat sikerül jelen pillanatban átvenni. A kormányzat ehelyett megspórolta a tárcaközi egyeztetést, a területen működő különböző szervezetekkel történő egyeztetéseket, a jogszabályváltozásokat megalapozó társadalmi és gazdasági hatástanulmányokat és az elemz éseket. Ezért nyújtotta be egyéni képviselői indítványként ezt a törvénymódosítást. Azzal, hogy jövőben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja kikerül az Mt. hatálya alól a Ptk. hatálya alá, az érintett munkajogi védelme romlik, ami növeli a munka világában a fiatalok kiszolgáltatottságát. Lényeges változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a jövőben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja feladatát nem munkaviszony keretében látja el, nem munkaköri feladat ait teljesíti, hanem megbízó által rábízott feladatok ellátására köteles. Egy hónapon belül másodszor ülünk ugye, itt és módosítjuk ezt a törvényt, tényleg az a baj, hogy a kapkodását és a szétszórtságát jelzi a kormánypárti képviselőknek. Ugye, az iskolas zövetkezet nem csupán munkáltató, hanem érdekvédő feladatokat is ellátott eddigiekben. A harmadik fél mint szolgáltatás fogadója gazdasági alapon a foglalkoztatási forma olcsósága miatt alkalmazza az iskolaszövetkezeti dolgozókat, azaz gazdasági célja elér ése során nincs tekintettel a diákmunka sajátosságaira, azt az iskolaszövetkezetnek kell képviselnie és megjelenítenie. Hogyha csak a minimumfeltételeket kell teljesíteni, akkor ebben is csorbulnak a diákok jogai jelen pillanatban. Az iskolaszövetkezeti ta gok átlagéletkora 17,6 év. Ebből adódóan a szokásos szövetkezeti önfoglalkoztatás logikája nem állja meg a helyét, a munkavállalók életkoruk és tapasztalatuk miatt eleve is kiszolgáltatottak. Az egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálta eddig, hogy a munka törvénykönyve alá tartoztak, és az iskolaszövetkezet ezek betartása felett folyamatosan őrködött. Amennyiben nem az Mt. hatálya alatt dolgoznak a tagok, nincsen, aki őrködjön, hiszen a garanciális jogok jó része munkaviszonyon kívül nem kérhető számon. A javaslat nem tesz különbséget a fiatal és nem fiatal munkavállalók között, azaz az Mt. 114. § nem érvényesül, a nyolcórás foglalkoztatási korlát vagy éppen a több jogviszonyra kiterjedő összeszámítás. A javaslat alapján a diákok kikerülnek bármiféle kollek tív szerződés lehetőségének hatálya alól, és nem lesznek automatikusan foglalkoztatásegészségügyi vizsgálatra kötelezettek. Vége az egyenlő munkáért egyenlő bért elve alkalmazhatóságának. Csak néhány gyors példa arra, hogy a munka világából való kiemelés hogyan sérti a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit. A szabályozás, amit olvashatunk a javaslat indoklásában, azt eredményezte, hogy egymástól is lényegesen különböző munkaviszonyok kerültek egymás mellé az Mt.ben, ami különösen a munkaerőkölcsö nzés és az iskolaszövetkezet keretében végzett munka tekintetében vezetett értelmezési zavarokhoz. A múlt idő használata - az indoklásban ugye, önök múlt időt használnak - jogos, hiszen az új Mt. bevezetése óta semmiféle értelmezési zavarról nem beszélhetü nk, az elhatárolás éles és a jogalkalmazás tisztázott.
