Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - RIG LAJOS (Jobbik): - ELNÖK: - DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2159 téma volt, amit feszegettek a képviselő urak különböző időpontokban. Az egyik az utánpótlás hiánya. Ennek kapcsán hadd mondjam el, hogy nyilván Magyarországon az OECDátlaghoz ké pest magasabb az orvosképzés szintje, sokkal több orvost képzünk, mint amit egyébként az OECD lakosságszámarányosan máshol képez. Ugyanez nem igaz viszont a szakdolgozókra, ebben igazuk van. Tehát az a dolgunk, hogy akár már a következő évtől kezdve is me g kell próbálnunk ösztöndíjrendszerrel egyre több diákot beterelni ebbe a csatornába, és meg kell próbálnunk egyre több embert rávenni arra, hogy ezt tekintse majd hivatásának. Igazuk van, dolgozunk rajta. Elvándorlás: azt gondolom, hogy azért nem volt ’11 előtt elvándorlás, mert nem volt nyílt munkaerőpiac. Azt gondolom, hogy ez egy egészen egyszerű egyszeregy, nem kell magyaráznom. Az is teljesen világos, hogy a számok nem kedvezőek, de változtak. Miközben ezelőtt négy évvel még több mint 800 orvos kért a z elvándorláshoz hatósági bizonyítványt, ez a szám most kevesebb, mint 500. Igaza van, ez még mindig sok, de hangsúlyozom, a trendekről beszélgetünk - ez csökkent. Hiszen ez a kormány tette azt is meg, hogy a rezidensek számára ösztöndíjrendszert alapított , és ez nagyon sikeres. Ha már elvándorlásról van szó, azt gondolom, hogy ez nem magyar probléma, ez egy globális probléma, és minden országnak meg kell küzdenie vele. Németországból ugyanúgy elmennek doktorok Amerikába, mint ahogy Magyarországról is elmen nek máshová. Ha már erről van szó, beszélgettünk itt a korfáról. Azt szeretném kérni a tisztelt képviselőktől, hogy nézzenek már meg egy németországi korfát alapellátásban. Sajnos nincs mit szégyenkeznünk, az sem jobb. A miénk sem jó, ez is igaz, de nem tu djuk magunkat elvonatkoztatni egy európai vagy világtrendtől, ez a helyzet. Ha már béremelésekről volt szó, nem szeretném még egyszer felemlegetni, hogy a béremelés felelősséggel jár a tekintetben, hogy mennyit fog elbírni a magyar gazdaság. Azt gondolom, hogy hála istennek, sikerült megértetni a tárgyalópartnerekkel is azt, hogy nem uniós bérekről tudunk beszélgetni, hiszen a magyar GDP sincs uniós szinten. (Dr. Józsa István: Soha nem is lesz!) Én azért bízom benne, hogy ott leszünk, hadd legyek ennyire id ealista, hogy egyszer el fogjuk érni ezt a szintet. Amiről beszélgetünk, az az, hogy társadalompolitikai szempontból el kell érnünk azt, hogy az egészségügyi dolgozók megbecsülése ugyanarra a szintre kerüljön, mint ahol egyébként Európában máshol egyegy o rszágon belül megtalálható. A mai költségvetésbe benyújtott emelés erre tesz kísérletet. Annak örülök, hogy ezt nekem van lehetőségem itt bejelenteni. Tehát mi azt szeretnénk, hogy a következő négy évben legalább három lépésben el kell tudnunk érni a V4ek átlagát. És az a szerencsém, hogy ebben, hála istennek, nem nagyon kell az NGMet győzködnöm, mert ebben ők is partnerek, de hangsúlyozom, ezek csak akkor tudnak megvalósulni, ha a magyar gazdaság úgy teljesít, mint ahogy az elmúlt hat évben tette, és nem ahogy korábban. (Dr. Józsa István közbeszól.) Bocsánat, volt egy ilyen kérdés, és arra nem válaszoltam, elnézést, most láttam a jegyzetemben a betegbiztonság kérdését. (20.00) Az a helyzet, hogy jó lenne, ha itt sem riogatnánk, hanem megpróbálnánk tisztán a számokról beszélgetni. Nagyon kevés olyan ország van, ahol olyan mennyiségű adatot lehetne elérni a betegbiztosítás tekintetében, mint Magyarországon. Az országok többségében vagy nincs adatgyűjtés, vagy nem teljes körű, ezzel szemben ezt Magyarországon meg lehet tekinteni. Amit az ellenzék vitat, az a következő: a honlapokon most csak országos szinten lehet megtalálni az adatokat. A kérdés az, hogy szabade ezeket megmutatni intézmények szintjén. Azért fontos ez a kérdésfeltevés, mert ha egy intézményne k nem kell attól félnie, hogy szankciókat kap, ha jelenti azt, ami történt a kórházban, akkor sokkal validabb lesz a jelentés tartalma, hiszen a tisztiorvosi hivatalnak van lehetősége arra, hogy beavatkozzon, ha baj van. Én attól tartok és attól félek, hog y ha az intézményeknek versenyezniük kell egymással abban, hogy kinek jobb a száma egyegy betegbiztonsági index mentén, akkor akár odáig is vetemedhetnek, hogy nem fognak minden eseményt bevallani, ez pedig szerintem mindannyiunknak rossz.