Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2153 Tisztelt Képviselő Úr! Öt évvel ezelőtt egyébként a pécsi egészségügy romokban hevert. (Dr. Józsa István: Jó, most meg az alatt van!) A vizitdíj bevezetése mellett semmilyen fejlesztést nem tudtak önök elkönyvelni. Az elmúlt öt esztendőben csak Pécsett 21 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre a kormánnyal (Dr. Józsa István: Beszélj az ápolókró l, ha még vannak!) , az európai uniós támogatással, az egyetemmel és egyébként Pécs városával közösen. (Harangozó Gábor István: Szégyen, amit csináltok!) Többek között 14 milliárd forintból megújult a négyszáz ágyas klinikai tömb, és nem csak annak örülünk (Dr. Józsa István: Nem látszik ez a pénz rajta!) , hogy új eszközöket sikerült beszerezni, és ennek köszönhetően javult az ellátás minősége. Mindemellett egyébként a korábbi szocialista nagy kórtermeket meg lehetett szüntetni, és most kettő, illetve négyág yas betegszobában, külön mosdó- és zuhanyzóblokk mellett tudjuk fogadni a betegeket. (Dr. Józsa István: Egymást vezetik a vécére a betegek!) Mindemellett egyébként ma is zajlik az onkológiai központ felújítása 2 milliárd forintból. Arról az épületről besz élünk egyfelől, annak az épületnek a felújításáról, amit 80 éve adtak át, és meg lehet nézni, pontos kimutatásaink vannak, hogy a 80 év alatt nulla forintot fordítottak az épület helyreállítására. Úgyhogy gyakorlatilag európai szintű vizsgálatot folytattak igencsak lerobbant, világháborús körülmények között. A 2 milliárd forintból, túl az épület megerősítésén, még eszközparkfejlesztésre is jutott. Mindemellett 222 millió forintból egy központi sürgősségi betegellátó központot tudtunk létrehozni. Addiktológi ai rehabilitációra 182 millió forintot tudtunk fordítani. Ez, ami a klinikai részt jelenti. Örömmel jelenthetem be, hogy a szakellátásban évtizedes hiány után 400 millió forintból megújult a Lánc utcai rendelőintézet, és egyébként nemcsak az épületet siker ült szerkezetében és energetikájában felújítani, nemcsak új eszközöket, például XXI. századi ultrahangkészüléket tudtunk vásárolni, hanem mindemellett még a betegirányító rendszer modernizálására is sor került. Úgyhogy az, amiket önök mondtak, egyébként Pé cs városában ma már nem valósul meg, hiszen mindenki, aki időpontot kér előre, az valójában az adott időpontban megkapja az ellátást. Mindemellett 60 millió forintot költhettünk a háziorvosi körzetek felújítására, 1,2 milliárd forintért vásárolhattunk CT- és röntgengépeket, a vérellátó központ teljesen új épületbe költözött 1 milliárd forint értékben, a mentőállomást pedig 30 millió forintból önerőből felújítottuk. Ez volt az elmúlt öt esztendő, és az elkövetkezendő öt évre is készülünk. (Dr. Józsa István: Mondd ezt annak, aki 51 ezret keres a havi munkájáért!) TOPos forrásból például egy olyan rendelőintézetet valósítunk meg a legnagyobb lakótelepen, amit önök 20 éve csak ígérnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK : Most Gyüre Csaba képviselő úrnak adom meg a szót, a Jobbik részéről. DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Én egy olyan problémára szeretném felhívni a figyelmet, ami szakmai körökben komoly f élelmeket keltett az elmúlt időszakban, mégpedig egy picit nagyon messziről kezdeném, az 1990es évek elejéről, az állami vagyonnál, amikor nagyon sokszor mesterségesen veszteségessé tették az állami vállalatokat, nagyon sokszor csődközeli helyzetbe vitték . Majd mi történt? Aprópénzért, amikor már azt mondták, hogy az államnak ezt nem éri meg működtetni, akkor ezt bizony az államhoz közel álló, az akkori kormányokhoz közel álló emberek, kft.k, cégek, külföldiek bizony privatizálták ezeket a cégeket, és hat almas tulajdonhoz jutottak. Bizony ma kísérteties a helyzet, hogy az egészségügyben a kórházak is hasonló helyzetbe kerülnek, az egészségügyi intézmények csődközeli helyzetbe. Ismerjük, hogy mekkora az adósságállománya ezeknek az intézményeknek, hogy milye n hatalmas létszámhiánnyal működnek, milyen eszközhiánnyal bírnak, hogy mekkora várólisták vannak. Lassan ezek nem tudnak működni, egyre több a probléma, egyre nagyobb a társadalmi felháborodás.
