Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
2138 az egészségügy legf ontosabb szereplője a beteg, a betegelégedettség érdekében mintegy 33 fő dolgozó egy 50 milliós képzési programban vehetett részt. A jövőt tekintve nagyon fontosnak és örömtelinek tartottam, amit a miniszter úr elmondott a budapesti egészségügyi rendszer á talakításáról, és ehhez csatlakozva az államtitkár úr ötpontos programját is nagyon fontosnak gondolom. A komplex megközelítés, a Budapesttel együtt való kezelés számunkra Pest megyében nagyonnagyon fontos, hiszen Budapest és Pest megye kölcsönösen igényb e veszi egymás szolgáltatásait. Csak egyetlen számot mondanék: a Flór Ferenc Kórházban van olyan progresszivitási szint, például a sürgősségi aneszteziológia, ahol másfél millió embert lát el a kórház. Tehát Pest megye, az agglomeráció, sőt akár nagyobb térségnek is a komplex kezelése, úgy gondolom, nagyonnagyon jó megközelítés és a betegek érdekét szolgáló megközelítés, ami biztos jövőt alapoz meg. Végezetül, de nem utolsósorban: az együttműködés és a komplex megközelítés mindig hasznára válik az ügyekn ek. E tekintetben szeretnék innen is köszönetet mondani az aszódi térség együttműködő önkormányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkozóinak, akiknek segítségével ezek a beruházások megvalósultak, illetve kiegészültek, és Banai államtitkár úr költségvetés re tett kitekintése alapján azt gondolom, a mi Flór Ferenc Kórházunk dolgozóinak is elmondhatjuk, hogy a jövő évi költségvetés alapján mindenki tehet egy lépést előre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon! MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én szűkebb hazám, választókerü letem problémáit, egészségügyi kérdéseit vetném fel. Csorna esete már többször szóba került, Kapuvárról viszont még kevesebb szó esett itt, a Ház falai között. Mind a két kórházra az a jellemző, hogy súlyosan érintette egyébként mind a fenntartó, mind a s truktúraváltás, és pont ezért a valódi nemzeti konzultáció keretében én is felkerestem a térségben jó néhány háziorvost, voltam a kórházban, illetve több más, egészségüggyel kapcsolatos intézményt és helyet is meglátogattam. Szomorúan tapasztalom, hogy az átlag állampolgárok szempontjából lett a leginkább súlyos az átalakítás. Van olyan rábaközi település, ami 5060 kilométerre esik a legközelebbi kiemelt kórházhoz, mindez egyébként siralmas úthálózati viszonyok mellett. Ez életveszélyes is lehet, gondolhat juk, hogy akár életeket is jelenthet. Érdemes megemlíteni még talán, hogy Sándor Máriát és társait vendégül láttam, a fekete ruhás nővér szintén Kapuváron volt szombaton, és olyan fokú érdeklődés volt a térségből, annyi panaszáradat érkezett el hozzám, ami t most így idő hiányában nem tudok önöknek mind elmondani, de azért igyekszem ebből szemezgetni. 1887től 2007ig volt aktív betegellátás Kapuváron, és azt kell mondanom őszintén, hogy valami pozitívat is mondjak, hogy jelenleg az eszközparkra sok panasz n em érkezett, azonban a létszámhiány nagyon érződik. Az ápolóknak nagy segítség lenne, ahogy elmondták, hogy minden műszakra akár plusz egy fő szakképzettség nélküli személyzetet is kapjanak segítségként, aki természetesen nem a szorosan vett szakirányú mun kához nyújtana segítséget, hanem ágyhuzatolás, ételosztás vagy éppen a röntgenbe való kísérés szempontjából lenne nagy segítség. A pihenőnapok és szabadságok kiadása gyakran a nővérek végkimerültségét idézi elő, ezt is súlyos problémaként említették meg, a hogy azt is, hogy jelenleg ott tartunk, hogy a csecsemőket, gyermekeket Sopronba, Győrbe vagy Mosonmagyaróvárra viszik a szüleik saját költségen, autóval zötykölődve és szakképzett kíséret nélkül.