Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
2129 növekvő gazdaságot kaptak. És még egy számot: azt mondja, hogy hat év átlagában, illetve összességében a GDP 9,1 százalékot em elkedett, az egészségügyre pedig nominálisan 8,1 százalékkal fordítanak többet. Én akkor látok egy kis gapet, de mindenesetre ettől a görög példától én nagyon óvnám önt, mert azok az eurószázmilliárdok, amivel konszolidálták a görög gazdaságot, fényesen m utatják azt, hogy jobb lenne erről elfeledkezni. Ez akkor önöktől egy rossz szöveg volt, rá is ment a forint árfolyama. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Banai Péter Benő á llamtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést kérek, igyekszem nagyon rövid lenni, csak ha Józsa képviselő úr ténybeli számokat említ, akkor engedje meg, hogy ténybeli állításokkal, illetőleg kérdésekkel válaszoljak. Ha megnézzük az európai uniós tagállamokat a tekintetben, hogy ki volt Európa rekordere a hiány nagyságát illetően, akkor sajnos a válasz az, hogy Magyarország. Ha megkérdezzük azt, hogy melyik ors zág volt a leghosszabb ideig túlzottdeficiteljárás alatt, akkor a válasz sajnos Magyarország. Ha megkérdezzük azt, hogy 2010 előtt melyik ország volt képes arra, hogy éveken keresztül, öthat éven keresztül a legnagyobb vagy a második legnagyobb legyen a hiánya, akkor a válasz az, hogy sajnos Magyarország. Ha megnézzük a GDPszámok, a reálnövekedési számok változását, akkor sem lehetünk túl büszkék. Képviselő úr, én abban kész vagyok egy vitára, hogy vajon Görögország volte rosszabb helyzetben vagy Magyar ország, miért volt az, hogy Magyarország elsőként szorult rá a trojka, a Világbank, az IMF és az Európai Unió, az Európai Bizottság hitelére, de kétségtelen, hogy a görögök helyzete sem volt túlságosan rózsás. Épp ezért említettem a görög adatok mellett po rtugál, spanyol vagy olasz adatokat. Azt gondolom, hogy ha Görögországot kivesszük a képből, akkor is számos olyan országot látunk, akinek alacsonyabb volt az adóssága, sokkal kisebb volt a hiánya (Gőgös Zoltán: És mennyit keresett egy ápolónő?) , és mégis sokkal rosszabb teljesítményt ért el az elmúlt években, nemcsak az egészségügyi kiadások változását illetően, hanem mondjuk, az államháztartási hiány vagy az államadósság tekintetében is. Az MNB kapcsán egyetlenegy megjegyzést engedjenek meg, ez a kérdés n em az egészségügyi vitanapnak a témája, de azért az tényszerű dolog, hogy hál’ istennek, most arról beszélhetünk, hogy az MNBnek van nyeresége, és nem arról, hogy vesztesége van. (Gőgös Zoltán: Államtitkár úr, ne hülyítsen már bennünket! - Zaj, közbeszólá sok az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) Kérem szépen, az MNBnek tényszerűen nyeresége van. (Gőgös Zoltán: Miből?) Az kérdés lehet, hogy ezzel a nyereséggel mi történik. Itt engedjék meg, hogy ahogy kormányzati oldalról sokan tettük, Varga miniszter úr is a 2017es költségvetés ismertetésekor tette, annyit mondjak, hogy a monetáris politika és a fiskális politika egymástól elválik, a kormányzattól független jegybanki tevékenység határozza azt meg, hogy a jegybank nyereségével mi fog történni (Gőgös Zoltá n: Hogy hülyeségre költse a pénzt!) , és tényszerűen rögzítettem azt, hogy a jegybanknak nyeresége van. Ez mindnyájunknak, adófizetőknek sokat jelent, voltak olyan évek, amikor nagyon komoly befizetést kellett teljesíteni (Gőgös Zoltán: És ez mit jelent a d evizahiteleseknek?) a jegybank felé. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Változatlanul mindig, mindenkinek megadtam a szót, amikor sorra kerülnek, azt kérem, ha lehet, tartsuk be.
