Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről című politikai vita - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
2115 Nem kérdéses, hogy amikor csak a szocialisták egészségügyről gondo lkodtak, mindenáron magánosításról, kiszervezésről, haveri kör rendszerhez juttatásáról gondolkoztak. Újra fizetőssé szeretnék tenni abban a pillanatban ezt a rendszert, amikor ők úgy gondolják, hogy ebbe bele tudnának szólni. Szerintem óriási hiba lenne é s egy nagy tragédia, ha még egyszer az MSZP egyáltalán az egészségügy helyzetében döntési pozícióba kerülne, hiszen az előbb említett züllési folyamatot csak folytatni tudná. Remélem, ez nem következik be. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárt i sorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, MSZPképviselőcsoport. Megadom a szót. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitk ár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az egészségügyi közkiadások alacsony szintje egyáltalán nem gazdasági szükségszerűség, hanem döntés és politikai prioritás kérdése. Én három témával szeretnék foglalkozni, elnök úr, legelőször is néhány adat a KSH adataira hivatkozva, az uniós összevetéssel kapcsolatban. Az egyéves kor alatt meghaltak arányát tekintve Magyarország az uniós átlagnál rosszabb mutatóval rendelkezik. Nálunk 1000 gyermekből 5 hal meg egyéves kora előtt, míg az átlag 3,5. Ezzel hátulról az ötödike k vagyunk. A halálozást tekintve is elég rosszul állunk. Magyarországon az 1000 lakosra jutó halálozások száma 12,8, míg az uniós átlag 9,7. Mi ezzel a negyedik legrosszabb mutatójú ország vagyunk. A 28 tagállam közül szintén hátulról a negyedikötödik hel yen állunk a különböző években és a két nemre számított várható élettartam tekintetében. Születéskor a férfiak 72,2, a nők 79,1 évre számíthatnak. Minél idősebb korban nézzük a mutatót, annál hátrébb kerülünk, de kirívó a 45 éves nők várható élettartama, a mi Bulgáriával együtt nálunk a legalacsonyabb. Magyarországon a várható és az egészségesen várható élettartam is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A férfiak közül sokan már 65 éves koruk előtt meghalnak. 2012ben az elhunyt férfiak több mint 20 százalé ka a 4059 évesek közül került ki, és a 6079 éves korosztályból minden második meghalt a KSH adatai szerint. Az egészségesen várható élettartamok születéskori értékeit összehasonlítva hazánk területe két, egymástól jelentősen eltérő részre bontható: Nyuga tDunántúl és KözépMagyarország, illetve a többi öt régió lényegesen különbözik. (16.40) A kevésbé fejlett ÉszakAlföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra, ez 54,2 és 54,8 év, míg a legfejlettebb régióban, KözépMagyaro rszágon egy férfi 62,4 évet élhet a mindennapi tevékenységeiben való korlátozottság nélkül, az utóbbi érték az EU átlagát is meghaladja. A halálozások okát tekintve Magyarország az első a rosszindulatú daganatok okozta elhalálozást mérő mutatójával, másodi kak vagyunk az öngyilkosságok arányát nézve Litvánia után, kiemelten rossz helyezésünk van a keringési rendszer okozta halálozások és az emésztőrendszeri halálozások rangsorában is. Az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat tekintve Magyarország hátulról a negyedik helyen van a vásárlóerőparitáson számolva, ugyanilyen rosszul állunk, ha a GDParányos egészségügyi közkiadások szintjét nézzük meg. Szólni kell még itt a statisztikák után a biztosítás nélküliekről, hogy hogyan állunk ezekkel Magyarországon. Köz el félmillió embernek rendezetlen a biztosítási jogviszonya, ami azt jelenti, hogy nekik nincs olyan biztosítási jogviszonyuk, amely révén egyértelműen jogosultak egészségügyi ellátásra - félmillió ember! Egy részük feltehetően olyan munkanélküli, aki már minden ellátásból kiszorult, nagy részük feltehetően olyan, aki biztosítás híján valójában egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett, ám azt nem teszi meg, mert vagy nem tudja, hogy fizetni kellene,
