Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 26. kedd (145. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. évi március 1-jei ülésnapján elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelent... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):
2043 Azonban arra a felvetésére, képviselő úr, miszerint ez a vagyon lenyúlásra került volna, ahogy Staudt Gáb or képviselő úr is mondta, hogy a közpénzből magánpénzzé kívántuk minősíteni, szabadon lehetett volna garázdálkodni ezekkel a forrásokkal, tisztelt képviselőtársam, frakcióvezető úr, pontosan tudja, hiszen önmaga is jogászként ennek a területnek az ismerőj e, hogy egy alapítvány gazdálkodása sem korlátlan. Ott is meg kell felelni különböző követelményeknek. Az eredeti törvényjavaslat közhasznú alapítvánnyá minősítette volna a jegybanki alapítványokat, ami azt jelenti, hogy minden évben közhasznúsági jelentés t kellett volna tenniük, ahol minden, a működésükkel kapcsolatos fontos információt egyébként nyilvánosságra kellett volna hozniuk. A másik, tisztelt képviselő úr, amit ön szintén pontosan tud, hogy az alapítványok működését az ügyészség vizsgálja és ellen őrzi. (Dr. Schiffer András: Kicsoda? - Dr. Staudt Gábor: A felesége benne van három alapítványban!) Ha önnek bármilyen problémája és bármilyen gyanúja támad ezen alapítványok működésével kapcsolatban, akkor tegyen feljelentést, vizsgáltassa ki a kérdést (D r. Schiffer András: Kinél? - Dr. Bárándy Gergely: Kinek a felesége?) , és meg fogjuk látni, hogy mi ennek az eredménye. Végül Szabó Szabolcs képviselő úr felszólalására is szeretnék reagálni, aki azt mondta, hogy ő nem a fizetésemelés mértékében, hanem azza l elégedetlen, hogy miért kapja ezt a jegybank elnöke, vagy miért kap egyáltalán fizetést, bocsánat, és miért nem ő fizet azért, hogy bejárhat a jegybank épületébe. Ezt egyben válaszolnám Burány Sándor és Bárándy Gergely szocialista képviselő uraknak is. E z ma már szóba került Tóth Bertalan napirend előtti felszólalásánál. Nézzük már meg a két jegybankelnök regnálásának időszakát! Simor András idején a jegybank monetáris politikája megbukott. Ahogy azt államtitkár úr is elmondta, magas infláció jellemezte a zt az időszakot, ami - ne felejtsük el - a szegények adója. Tehát a legnehezebb sorban élő emberek életkörülményeit rontotta legnagyobb mértékben. Ne felejtsük el, hogy kiszámíthatatlan és bizonytalan gazdaságpolitika volt, amit a kormány művelt még a szoc ialista időszakban. Majd amikor jött a Fidesz kormánya, amely megpróbálta az önök által rengeteget bírált magyar gazdaságfejlesztési modellel kihúzni az országot a csődből, akkor Simor András ahelyett, hogy együttműködött volna ezekben a kérdésekben, 2013. március 3áig, a hivatalban töltött idejéig minden eszközt megmozgatott annak érdekében, hogy ez a gazdasági politika ne lehessen sikeres. Magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, hogy jó drága legyen az államháztartás hiányának, illetve az államadósságn ak a finanszírozása. Persze bizonyos üzleti köröknek ez kifejezetten jó üzlet volt, hiszen olyan hozamokat fizettek a magyar értékpapírokra, kénytelenek voltunk olyan hozamokat fizetni a magyar papírokra, amelyek extrahasznot hoztak a külföldi befektetőcso portok számára. Arról nem is beszélek, hogy offshore lovagként a saját pénzét is külföldön tartotta, és az ellenzék felvetésére, miszerint (Dr. Schiffer András: Nálatok hány offshore lovag van? És a letelepedési kötvénnyel mi van?) ezt miért teszi meg, azt gondolta, hogy ez jegybankelnökként teljesen normális. Úgyhogy azt gondolom, mind a magyar gazdaságpolitika eredményei, mind a jegybank eredményei azt igazolják, hogy az az út, amelyet Matolcsy György még gazdasági miniszterként megkezdett a kormány tagja ként, illetve az, amit jegybankelnökként a kormány gazdaságpolitikáját támogatva és egyébként a jegybank alapvető céljait megvalósítva, ami a pénzügyi stabilitást jelenti, az infláció alacsonyan tartását - ne felejtsük el, tisztelt hölgyeim és uraim, több mint három éve nulla az infláció Magyarországon! Ez azt jelenti, hogy ebben az elmúlt három évben a magyar polgárok fizetésének és jövedelmének a vásárlóereje folyamatosan tudott nőni, hiszen a fizetések és a bérek emelkedtek az elmúlt évek során, szemben a szocialista kormányok időszakával. Azt gondolom tehát, még egyszer, tisztelt elnök úr, és köszönöm a türelmet a képviselőtársaimnak is, hogy a most önök előtt fekvő törvényjavaslat minden tekintetben az alkotmányosság követelmé nyeinek megfelel. Olyan kereteket hoz létre, amely mind a pénzügyi stabilitás tekintetében, mind egyébként a pénzügyi vállalkozások működését illetően sokkal
