Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 16. kedd (128. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
203 Igaz ez a céges tulajdonra, illetve akár a közvetett céges tulajdonra is, ez teljesen egyértelmű, a mondat ponttal záródik. Hogyha ez nem lenne elég - mindent nem fogok felolvasni, íg érem , de a 39. cikkben azt is megtalálhatjuk, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. (15.20) Ez az az alaptörvényi háttér, amivel szemben állunk. Elég egyértelmű ahhoz, hogy önöknek nagyon nehéz legyen variálni, de me gpróbálják. Emellett az információs törvény, az infotörvény is egyértelmű megfogalmazásokat tartalmaz, amit elég gyakran próbálnak tágítani. Tavaly éppen ezt láthattuk, ki fogok térni rá, hiszen látni kell, hogy a gyakorlatban sajnálatos módon mit okoztak. Az infotörvény meghatározza azt, hogy bizonyos körben természetesen lehet üzleti titokról beszélni, lehetnek olyan adatok egy állami cégnél is, főleg ha a versenyszférában próbál boldogulni, és a piaci szereplőkkel szemben hátrányos lenne, ha az ő gazdálk odását megismernék, de a bíróság eddig ezt el tudta dönteni. Egyébként nézzenek utána, eddig is volt olyan adat, amit megtagadtak, a bíróságok úgy döntöttek, hogy akár a Posta esetében sem kell kiadni. És más cégeknél is volt olyan, hogy a bíróság azt mond ta, igen, ez egy olyan adat, ami a versenytársak tekintetében káros lenne, ha kiderülne. De azért alapvetően látni kell, hogy ha közpénzről beszélünk, akkor mindig óvatosabban kell a témához hozzáállni. Engem ez egy kicsit arra emlékeztet, amit a Magyar Ne mzeti Bank játszott és játszik mostanában is. Amikor ők nyereségre, mondjuk, árfolyamnyereségre tesznek szert, akár abból kifolyólag, hogy az árfolyam vagy a forint gyengül, és ők az eurót, svájci frankot még sokkal jobb árfolyamon vették meg, több száz mi lliárd forintos nyeresége volt és bizonyos szempontból lesz is a Nemzeti Banknak, bár ez nyilvánvalóan folyamatosan csökken, ahogy eladja a tartalékait, nos, ha ezek a pénzek realizálódnak, akkor azt mondják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bank pénze, ehhez semm i köze az Országgyűlésnek, ezt nem kell befizetni a költségvetésbe, nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen tovább, ez Matolcsynak és kollégáinak a pénze, arra költik, amire akarják, akár kastélyokra, túlárazott ingatlanokra vagy különböző alternatív ga zdasági kutatásokra és oktatásra. De mi lesz akkor, ha ellenkező tendenciák lesznek, ha a Magyar Nemzeti Banknál veszteség keletkezik? Mi lesz akkor, kedves képviselőtársaim? Ki fogja kipótolni? Akkor Matolcsy úr azt fog ja mondani, hogy zsebből beleteszem? Hiszen amíg jól ment, addig a mienk volt, most meg zsebből beletesszük ezt a pénzt. Nem ezt fogja mondani, hanem a magyar adófizetők fogják a pénzt beletenni. Úgy érzékelem, hogy ezeknél a cégeknél - s úgy tűnik, a Post a az első - ezt a játékot szeretnék eljátszani. Felteszem a kérdést, ha egy olyan előterjesztéssel jönnének ide - lehet, hogy abba is bele tudnánk kötni, de az azért életszerűbb lenne , hogy ha valamelyik állami cég profitot termel, a piaci jelenlétében s ikeres, és nem kell mindig az adófizetőknek belerakni a pénzt, akkor adott esetben mondhassa azt, hogy olyan sikeresen és jól működök, hogy nem szeretném a vetélytársak orrára kötni, hogy hogyan működök. Ezt is nagyon ki kellene dolgozni, hogy működőképes konstrukció lehessen és az alkotmányos követelményeknek megfeleljen, de anélkül, hogy bármiféle kritériumot vagy bármiféle megkötéseket tennénk azzal kapcsolatban, hogy lehet értelmezni azt, hogy a cégnek aránytalan sérelmet okoz, vagy a versenytárs számár a indokolatlan előnyt jelent, ez így ebben a formában elég unortodox javaslatnak tűnik. S azt is el kell mondjam önöknek, annak idején pont emiatt mondtuk azt, hogy az Európai Unió által elvárt liberalizáció káros tud lenni. Pont a Posta merült fel többszö r, hogy bizonyos esetekben azt követelik, hogy a Posta megnyissa a postai szolgáltatások piacát, ez káros Magyarországnak. S azon túl, hogy megpróbálták a határidőt kitolni, önök nem sok mindent tettek, hogy az Uniónál fellépjenek, vagy felmerüljön az, hog y ezek az uniós szabályok adott esetben nem sérelmeseke, nem nagy fokban sérelmeseke a nemzetállamokra, annál is inkább, mert azok a cégek, amelyek be fognak jönni a liberalizált postai piacra, azokba a szektorokba fognak benyomulni, amelyek nyereségesen működtethetők. Különböző városi szolgáltatásokat és minden egyebet fognak ellátni,
