Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 25. hétfő (144. szám) - Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslathoz benyújtott jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2007 DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Kös zönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kritikák egy részét elmondtam már a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésekor, azokat nem ismételném, és csak utalnék arra, amit Staudt képviselőtársam szintén elmondott már a szakmai kifogáso kat illetően. Amiért, ha úgy tetszik, egy körben maradtunk az általános vitában is, és most sem térek ki akár a benyújtott módosító javaslatok szakmai részletes bírálatára, illetve értékelésére, az az, hogy a mi meglátásunk szerint kár szakmai vitát folyta tni egy olyan törvényről, amelynek az alapja elfogadhatatlan. Egy másik törvénynél mondtam azt, ha jól emlékszem, de ide is pontosan illik, hogy két pavlovi reflexe van a Fidesznek, amikor valamilyen területet átalakít, akár egyébként szükséges ezt átalakí tani, akár nem. Az egyik a centralizáció, a másik meg a lopás, esetleg a centralizált lopás; az így a legjobb. Ez, ami mindenről eszébe jut, és ez a két szempont az, amit mindig érvényesít is. Itt lehet, hogy majd később fölfedezünk valamilyen elemet, ami a lopásra utal, ezt még nem tudom megmondani, de a centralizációra viszont azonnal meglátjuk a példákat. Az, amit az előttem szóló Staudt képviselő úr is elmondott a főtitkárral kapcsolatban, pontosan ugyanígy gondoljuk, és ugyanígy látjuk mi is. Az, amiko r látjuk azt, hogy hogyan működik ez az egyetemeknél, az egyetemi autonómia csorbításánál és más helyeken, ahol hasonló módszerekkel éltek, akkor pontosan látjuk azt is, hogy itt mi lesz ennek a szerepe, és mi volt az önök célja ezzel. Valóban, minden olya n tevékenység, ami egy kicsit is jelentőségteljesebb, az gazdasági kihatásokkal jár, ebben az esetben pedig a kormány által delegált főtitkár egyetértésére lesz szükség. Azt is látjuk, hogy önök egyébként sorra hajtják kormányzati iga alá az egyébként addi g független, akár szakmai, akár más jellegű személyi csoportosulásokat, testületeket, intézményeket. Itt is erről van szó. Érdekes volt a Törvényalkotási bizottság ülésén az a kis történés, amikor a bizottság - egyébként értelemszerűen fideszes - elnöke, Gulyás Gergely megkérdezte a kormányt arról mintegy mellékesen, hogy a miniszteri hozzájárulás a kamara elnöke esetén diszkrecionális jogkört jelent vagy pedig egyfajta törvényességi felügyeleti jogot. Hozzátette azt is akkor elnök úr, hogy mert ha az elő bbi, azaz diszkrecionális jog, akkor ez egy új koncepciót és modellváltást jelent, amivel nem feltétlenül tud ő azonosulni. Államtitkár úr nagyon egyértelműen megválaszolta, hogy igen, ez diszkrecionális jogot jelent a miniszter részéről. Magyarán szólva, az, ami eddig jól bevált modell volt, hogy a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol az ilyen köztestületek fölött, ez megváltozik, és valójában egy olyan, indokoláshoz sem kötött jogkört ad a miniszternek, hogy ha nem tetszik neki akár a szeme színe annak, akit megválasztottak kamarai elnöknek, nem járul hozzá az ő kinevezéséhez, azaz hiába választotta meg a testület, belőle sosem lesz elnök. Én nem hallottam sem az eredeti vitában, sem pedig most a Törvényalkotási bizottság ülésén arra való érvelést , hogy vajon mi az az ok, ami miatt ezt a jogkört a miniszter meg kell hogy kapja. Mert teljesen más ez, mint a törvényességi felügyeleti jog, még egyszer mondom. Az egyik koncepció alapján a kamara önállóan választ tisztségviselőket és abba senkinek beles zólása nincsen, a miniszter csak azt nézni, hogy ha úgy tetszik, a dolgát a törvényeknek megfelelően végzi vagy nem; és ha az látja, hogy súlyos hiátusok vannak ebben a körben, akkor közbe tud lépni. Míg a másik azt jelenti, hogy ha uniós fogalomrendszert használnánk, akkor egyfajta együttdöntési eljárásban választják meg a kamara elnökét a kamarai tagok és a miniszter. Hiszen értelemszerűen, ha nem hagyja jóvá, akkor, még egyszer mondom, sosem lesz elnök. Kíváncsi lennék, államtitkár úr, hogy mi indokolja ezt azon kívül, hogy egyébként - még egyszer mondom - pavlovi reflexként vagy zsigeri okokból önök centralizálnak, ha kell, ha nem, mert biztos, ami biztos, az a jó, ha a kormányzati mozgástér mindenhol nagyobb lesz, és lehetőség szerint a kormányzat az élet minden területén rátelepszik a közösségekre és az egyénekre.
