Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 25. hétfő (144. szám) - Korózs Lajos (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Hogyan épül tovább a narancssárga pártállam?! Avagy miért van szükség újabb központosításra? Mi lesz a nyugdíjakkal, a táppénzzel, a rokkantsági ellátásokkal és a családok támogatásaival, ha... - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1936 Mindezek miatt kérdezem a miniszter urat, illetve államtitkár urat - megelőlegeztem neki a következő titulust : mi lesz a nyugdíjakkal, a táppénzzel, a rokkantsági ellátásokkal és a családok támogatásával, ha megszűnik az ONYF és az OEP? Mi a garancia arra, hogy minden hónapban időben és megfelelő összegben megérkeznek majd a jogosultak ellátásai, amikor ezt most sem tudjá k működtetni és megfelelő időben utalni? Mi lesz a mostani két biztosítási alappal és azok feladataival, továbbá kérdésem: pontosan melyik tárca vagy ki fogja irányítani az új szervezetet, ki felel majd az ellátások megállapításáért és folyósításáért? Tová bbi kérdésem: hogyan akarnak különböző elven és szabályozás alapján működő ellátásokat egységes rendszer alá helyezni? Még egy kérdésem: hová akarják még csökkenteni az amúgy is leterhelt intézmények létszámát? Végezetül azt kérdezem az államtitkár úrtól: mi szükség van valójában erre az egészre? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Miniszté riumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sokszor sokan hangoztatták, hogy bürokráciacsökkentésre van szükség, csak a szocialista kormányok, amikor lépni kellett volna, akkor hirtelen megtorpanta k, és lehet, hogy lózungokban ezt hangoztatták, de tényleges intézkedésekben nem tették meg. Ennek is volt a következménye az, hogy a szocialisták elvesztették a választók bizalmát, hiszen az államot nem tudták normális módon működtetni (Gúr Nándor közbesz ól.) , márpedig a bürokráciacsökkentés a bürokratikus intézményeknek, a hivataloknak a számával is együtt jár. Sokszor mondták önök az elmúlt hat évben, hogy ezek az átalakítások, amelyek előtt éppen az aktuális kormányzat állt az elmúlt hat évben, működési zavarokat, problémákat fognak okozni; mondták ezt akkor is, amikor a kormányhivatalok, a járási és megyei kormányhivatalok létrejöttek, mégis azóta ezek a hivatalok működnek, és semmifajta kígyózó sorok nem állnak ezek előtt, pedig már öt éve működnek, és első fokon nagyon sok ügyet elbírálnak. Az állampolgárok szempontjából, akik jogosultak egyes ellátásokra, lényegi változást ez nem fog jelenteni, hiszen aki eddig is jogosult volt, ezután is jogosult lesz, nem a jogosultsági szabályok változnak, nem itt kell bárkinek bármire felkészülni, egész egyszerűen az ezt intéző, az ezt folyósító háttérszervezeti rendszer lesz az, amelyik megváltozik, egyszerűsödik, sokkal átláthatóbbá válik a mi szempontunk szerint. A hozzáférési szabályok, a társadalombiztosítási alapfeladatok viszont ugyanazok maradnak, nem lesz ebben változás. Nem változnak sem a társadalombiztosítással kapcsolatos hozzáférési jogosultsági szabályok, sem a családtámogatások esetében nem változnak. Ugyanakkor az nagyon határozott elképzelésünk vol t, hogy minél közelebb kerüljön az ügyfelekhez az a hely, ahol az ügyüket el tudják indítani. Ezért nyitottuk meg és hónapról hónapra most is bővítjük a kormányablakoknak a számát, pontosan azért, hogy egy hivatali ügyintézésbe kezdő állampolgár ne kelljen hogy többféle hivatalhoz menjen, hogy neki fejből kell tudni, hogy A, B vagy C hivatal illetékes az ő ügyében; egész egyszerűen a járási kormányhivatalnak a kormányablakánál tudjon eljárást indítani. Itt lehet tehát az ügyfelekhez közelebb az igényeket be jelenteni, adatkéréseket kérni; egy átláthatóbb szervezetrendszer, egy lakosságközelibb szervezetrendszer az, aminek a kiépítése most is folyamatban van. Három alapvető ügyintézési szintet szeretnénk: a járásit, a megyeit és a minisztériumit. A járási szin ten történik a tényleges találkozás az ügyfelekkel, ez természetesen megtörténhet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül is; a második a megyei szint, ahol a tényleges ügyintézés az ügyek legnagyobb részében folyik; a harmadik, legfelsőbb szint pedig a m inisztérium, amelyik szakmai irányítást gyakorol, illetőleg stratégiát alkot, jogszabálytervezeteket készít elő, vagy jogszabályokat fogad vagy fogadtat el a kormányzattal. Ezáltal mindenki számára tisztább és egyértelműbb, hogy a
