Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 13. szerda (142. szám) - A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1744 nincs ez a példátlan támadás a demokrácia ellen, akkor ez a javaslat sincs ma előttünk. Ennyi haszna legalább volt. Azt gondolom, hogy amikor megítéljük azt, hogy támogatható vagy nem ez az előttünk fekv ő javaslat, illetve hogyan állunk hozzá, akkor ezeknek az előzményeknek az ismerete és ismertetése elkerülhetetlen. Már csak azért is, mert ahogy fogom ismertetni, a Választási Iroda vezetőjének a javaslataiból számos elem nem került beépítésre ebbe a törv énybe. (10.20) Az egyetlenegy dolog, amit szabályozni kíván, az az, amiből közbotrány lett. Ez még egy olyan arra utaló jel, hogy semmi mást nem szolgál ez, mint hogy e tekintetben a kedélyeket csillapítsa, és lehetőség szerint még egy ilyen közbotrányra a lapot adó helyzetet ne tegyen lehetővé a jövőben a jogrendszer. Ez egyébként mellesleg egy jó mellékhatása ennek a javaslatnak. Ami tehát pozitívum és pozitívumként szeretném kiemelni belőle, az az, hogy a benyújtási moratórium szabályain jelentősen enyhít . Azonban ahogy mondtam, és itt szeretnék konkrét is lenni, a Nemzeti Választási Iroda honlapján található tervezetekből számos elemet nem vett át a javaslat, ezek kimaradtak a benyújtott törvényjavaslatból. Ilyen például a népszavazáshoz való alanyi jog k orlátozására kitalált és a gyakorlatban teljesen értelmetlen támogató aláírás. Ez jelenleg 2030 választópolgárt jelent. Szóval, ezeknek a számát drasztikusan növelni kívánták legalább 200250 főre, érdemes lett volna ezt is megfontolni. Elhagyták az ügyfé lkapus benyújtásra vonatkozó észszerűtlen felvetéseket, elhagyták azokat a rendelkezéseket, amelyek az NVB jogkörét növelték volna, itt a jelenlegihez képest több esetben formai szempontból visszautasíthatta volna a népszavazási kezdeményezéseket. De továb bmegyek: az elmúlt időszak tapasztalatai szerint mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria a népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályoknak a kezdeményezők és a választópolgárok szempontjából indokolatlanul szűk, megszorító, nemegyszer önmagána k is ellentmondó, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal tételesen ellentétes értelmezést fogadtak el, ami ténylegesen a részvételi demokrácia kiüresítéséhez vezetett, zárójelbe teszem: természetesen amellett, hogy ezt a jogszabályok is megfelelőképp elő segítették. Az MSZPnek volt egy saját törvénymódosító javaslata, amelyet önök tegnap a szavazáskor elutasítottak, azaz annak a tárgysorozatba vételét, a megtárgyalását sem tették lehetővé. Ezeknek a célja vagy ennek a javaslatnak a célja az lett volna, tú lmenően egyébként a jelenlegi előttünk fekvő javaslaton: a népszavazási kérdésekkel szemben támasztott követelmények egyértelművé tétele, a népszavazási eljárás szabályainak egyértelmű meghatározása és a népszavazás jogintézményének a védelme. Amit a legin kább hiányolunk az előttünk fekvő javaslatból, és a mieinkben szerepeltek, ebből szeretnék néhány szempontot felvillantani. A népszavazási kérdés egyértelműségére vonatkozó törvényi követelmény pontos meghatározása lett volna, illetve lenne szükséges. A ma i joggyakorlat elképesztő. Ha a köznapi szóhasználatnak megfelelő a kérdés, azt a jogalkotói egyértelműség követelményét sértőnek tekintik, míg ha precíz kérdés kerül eléjük, azt a választópolgár számára minősítik érthetetlennek. Tudják, ez a „van sapka va gy nincs sapka rajta” tipikus esete, ami kifejezi, hogy a kérdésnek elsősorban a választópolgár számára kell egyértelműnek lennie. Tehát ez lenne a jobb megfogalmazás, hogy nem a törvényi szempontból kell hogy egyértelmű legyen elsősorban, hanem a választó polgár számára kell egyértelműnek lenni, hogy mi az elérni kívánt cél, az Országgyűlés számára pedig elegendő, ha az eredményes népszavazásból következő döntés irányát jelöli ki a kérdés. Másrészt a népszavazással szembeni jogszabályi korlátokat megszorító an kell értelmezni - ez volna a helyes. Jelenleg ugyanis az Országgyűlés hatáskörének korlátaira, valamint a tiltott tárgykörökre vonatkozóan mind az NVB, mind a Kúria olyan kiterjesztő értelmezést fogadott el, amely alapján érdemi társadalompolitikai vagy gazdasági kérdésben lényegében nem tartható népszavazás. A párhuzamos népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó jelenlegi abszurd
