Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 13. szerda (142. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1732 Nem is olyan vicces ez, bár néha nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk a kormány internethez való hozzáállásán. Elég, ha arra gondolunk, hog y elindultak a kínaiiráni típusú internetcenzúra irányába, tettek ezzel kapcsolatban törvényi lépéseket, sőt, Kövér László mint egy állam az államban itt az Országgyűlésben tiltotta le a legolvasottabb jobboldali hírportált, a Kuruc.infot, sőt, az Ország gyűlés alelnökei és bizottsági elnökei már a Magyar Nemzetet sem rendelhetik meg. Ilyen értelemben Kövér László egy XX. századi politikus, aki elsősorban még mindig a nyomtatott sajtónál tart. Ő annyiban érti meg a XXI. század kihívásait, hogy utasítást ad ott az informatikai osztálynak - bár sokat nem ért hozzá Kövér László , hogy tiltsák le a legolvasottabb jobboldali hírportált. Hát, itt tart az Országgyűlés. Azt gondolom, ezek után üdvözölnünk kell, ha a kormány elmozdul az internetadó irányából az inte rnet fejlesztése felé. Különösen azok után, hogy például Deutsch Tamás hangzatos szavaival ellentétben a Fidesz politikusaival együtt a hálózatsemlegességgel szemben szavazott tavaly ősszel az Európai Parlamentben. Amennyiben vitatják, természetesen örömme l ki is fejtem ezt a kérdést, hiszen a Jobbiknak már az előző ciklusban, évekkel ezelőtt, 2012ben volt egy határozati javaslata a hálózatsemlegesség, a netsemlegesség érdekében, amit önök természetesen voltak szívesek lesöpörni. Honnan jutottunk ide? Hogy idézzek valami jót is Nyitrai Zsolttól, a Fidesz szakpolitikusától: az internet a szabadság műfaja. Nem ezek az uralkodó trendek a világban, hogy megadóztassuk az internetet, hanem pont az, hogy sokkal inkább szabadabbá tegyük, sokkal inkább elérhetővé te gyük minden honfitársunk számára. Mily szép szavak, csakhogy ezt nem akkor mondta, amikor a Fidesz be kívánta vezetni az internetadót, hanem egykét évvel korábban, 2008ban, amikor a baloldali kormány kívánta bevezetni az internetadót. Hány és hány kérdés ben látjuk, az alapvető élelmiszerek áfájától kezdve számos területen, hogy ellenzékből milyen hangos az MSZP, és egyébként jogos dolgokat kér számon a kormányon, amit ők maguk is leszavaztak, vagy - ha az internetadóról van szó - be kívántak vezetni. Mind ezek után üdvözölnünk kell ezt a javaslatot, azt, hogy idáig eljutottunk. Széles körű társadalmi nyomást kellett gyakorolnunk a kormányra, hogy belássa, az internetet inkább támogatni kell, hiszen az az egész nemzetgazdaság fejlődését szolgálja. Azonban va n itt egy konkrét paragrafus, a 4. §, amivel abszolút nem tudunk egyetérteni, mert azt gondoljuk, hogy ismét tiltani akarnak, ezúttal a versenyeztetésre hivatkozva. Pontosabban: titkolni akarnak. Hasonló a helyzet ahhoz, mint amit a Postánál láttunk, és l ényegében az érvelés is hasonló. Ott annyival volt rosszabb a helyzet, hogy ott állami tulajdonú cégekről volt szó, itt pedig csak az állami vagyon - értsük ez alatt a frekvenciavagyont, az állami frekvenciákat, a frekvenciasávokat - hasznosításáról van s zó. A versenyeztetési eljárás titkosítását a Jobbik ebben a formában nem tudja támogatni, ezért módosító javaslattal is élünk. Magából a versenyeztetési eljárás módszeréből is látszik, hogy nálunk a politika alakítja a gazdaságot mesterséges beavatkozásokk al, versenyelőnyt kovácsolva a jogalkotó számára a kedvező félnek, és nem a gazdaság alakítja a politikát. A 4. § a legelfogadhatatlanabb a javaslatban, mondhatnám azt is, hogy az egyetlen elfogadhatatlan javaslat, bár azért vannak még vicces javaslatok. P éldául a 11. §, amely szerint kormányrendeletben szabályozhatják, hogy pontosan hol, de alapvetően a kormányablakoknál is felvilágosítást adhatnak az infrastruktúrafejlesztés feltételeiről. Ez nagyon jól hangzik, de egy kicsit olyan, mint amikor a Strabag hirdetett a Fideszközeli médiumokban, hogy ki akar egy mélygarázst vagy hidat építeni a saját telkére. Ebben az esetben is egy kicsit hasonló cipőben evezünk. Nem hiszem, hogy törvénybe kellene foglalni, hogy Magyarországon az a néhány cég - a UPC, a Digi , a Magyar Telekom , amelyik az internet infrastruktúrafejlesztésében érdekelt, honnan juthat majd információhoz. Ez olyan, mintha azt szabályoznánk, hogy Lázár János hogyan tudja felkeresni, mondjuk, Orbán Viktort. Tehát azt gondolom, hogy egy kicsit tú lszabályozott ez a jogszabály, de amivel kifejezetten nem értünk egyet, az, ahogy említettem, a 4. §.
