Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezett-sé-gek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1686 bizonyítványt a büntetlen előélet igazolásához, hanem a hatóság le kérheti a nyilvántartásból a szükséges adatokat. A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási és kerületi hivatalok jogalkalmazási gyakorlata alapján folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy milyen hatások következtek be a bürokráciacsökkentés k övetkeztében. A módosítások hatálybalépését követő negyedévben, az elmúlt 3 hónapban azt tudjuk megállapítani, hogy a 8 napon belül lezárt ügyek száma a duplájára emelkedett, tehát megnőtt a 8 napon belül lezárt ügyek száma a kétszeresére, míg a felfüggesz tett eljárások száma több mint kétharmaddal csökkent, tehát a határidő ez ügyben szűkült. Az állami ügyintézés hatékonyságának javulása, azt kell mondjam, ezen számok alapján vitathatatlan tény, hogy egyszerűbb és gyorsabb lett az eljárás. Természetesen ne m lehetünk elégedettek, hiszen az eredmények mellett is úgy látjuk, hogy tovább kell folytatni a bürokráciacsökkentést. 2016 elején, az „Államreform 2”, a bürokráciacsökkentés programja megvalósításának újabb szakaszában felülvizsgálatra került a teljes ha tályos törvényi joganyag. Tehát a Miniszterelnökség felülvizsgálta a jelenleg hatályban lévő törvényeket, ez 1952 darab törvényt és törvényerejű rendeletet jelent. Jelenleg is, érdekességképpen mondom, hogy 289 darab, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által elfogadott törvényerejű rendelet van hatályban, ezek nagyobbrészt nemzetközi egyezmények kihirdetését jelentik. A hatályos joganyag felülvizsgálatának első lépéseként tehát felülvizsgáltuk az 1952 jogszabályt, kategorizáltuk, minősítettük különböző szempon tok alapján. Alapvetően a hatósági eljárások egyszerűsítésére irányul, ezért kizártuk a nemzetközi egyezményeket, a kihirdetésről rendelkező jogszabályokat és nyilvánvalóan a tárgyhoz nem tartozó jogszabályokat is. Az 1952 darab törvény és törvényerejű ren delet kategorizálása után 310 olyan törvény részletes elemzését végeztük el, amelynek alapján megállapítottuk, hogy 289 törvény tartalmaz olyan közigazgatási hatósági eljárást érintő, különös eljárási szabályt, amelynek indokoltsága a bürokráciacsökkentés folytatásának keretében felülvizsgálandó. Ez nem jelenti azt, hogy mindet meg kell változtatni, de mindenképpen felül kell vizsgálni. Elő is készítettük ennek keretében a törvénymódosítást, amely, mint ahogy említettem, a közigazgatás hatékonyságának és ve rsenyképességének javítására irányuló kormányzati célok egy újabb fontos lépése. A törvényjavaslatot a joganyag részletes revíziója alapján levont következtetések és hatósági jogalkalmazói tapasztalatok figyelembevételével késztettük elő. Tehát fontos ebbe n, hogy az eddigi tapasztalatokat is próbáltuk behozni a rendszerbe. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az egyszerűsítés jellege alapján három fő kategóriába sorolhatók a módosítások. Az egyik maga az egyszerűsítés, illetve megszüntet adminisztr atív terheket, hatályon kívül helyezi a jogrendszer részét képező, de érdemi joghatás kiváltására már nem alkalmas törvényeket, és tartalmazza a Ket., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és egyes speciális, azonban az ügyfelek széles körét érintő ágazati jogszabályok módosítását is. E célok megvalósítása érdekében a törvényjavaslat 113 törvényt érint, ebből 73 törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A törvényjavaslat bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos koncepcionális célkitűzése ar ra irányul, hogy az ügyfélnek a jelenleginél ritkábban legyen kötelessége a hatósághoz fordulni. A jelenlegi szabályok alapján az ügyfél valamely adatát, például lakcímét vagy a cég székhelyét több nyilvántartás vagy névjegyzék tartalmazza, akkor az adat m egváltoztatását minden egyes hatóságnál, minden egyes nyilvántartásnál egyenként be kell jelenteni. Ez, mondhatnánk, a mai kommunikációs és adatkezelési technológiák mellett rendkívül indokolatlan adminisztratív teher, ami megváltoztatandó. A problémát az jelenti, hogy az adatkapcsolatok nincsenek meg az egyes rendszerek között, tehát ilyen szigetszerű módon vannak fejlesztve, ezért azt mondjuk, hogy úgy lehet drasztikusan könnyíteni a rendszeren, hogy mindössze egy szerv számára jelenti be az adatváltozást , ez pedig az információt továbbküldi államon belül a többi nyilvántartást vezető szervnek.
