Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1675 csak abba belegondolunk, hogy ha valakinek van egy olya n vállalkozása, amelyben a fix költségek 85 százalékot tesznek ki, amivel egyáltalán működni tud ez a rendszer , az a vállalkozás egy nehezen működtethető vállalkozás. Éppen ezért azt gondolom, egy olyan rendszert kell tudnunk létrehozni, ami a lakosság s zámára, az önkormányzatok számára, a kormányzat számára és a víziközműtársaságok számára is elfogadható rendszer, amiben a karbantartásra, a gépjavításra, az új gépek vásárlására is marad pénz. Azt gondolom, akkor lehet stabil vízszolgáltatást ma Magyaror szágon fenntartani a kistelepüléseken is és a nagytelepüléseken is, ha ebben a rendszerben nem kell attól félni, hogy csőtörés történik, ahova majd egyébként az ország másik felén lévő ügyfélszolgálatról kiküldenek bárkit, aki azt sem tudja, hogy jelen pil lanatban hova kell mennie, hiszen annyira le kellett csökkenteni az ott dolgozók létszámát, hogy a legtöbb esetben tényleg az ország másik felén veszi fel például az ügyfélszolgálatos a telefont, és meg sem tudja mondani, hogy hol történt éppen a hiba. Nag yon lassan történik ezen problémák, hibák kijavítása, és azt gondolom, miután minden lakos számára az a legfontosabb, hogy tényleg tiszta ivóvízhez jusson mindennap, minden alkalommal, és ha valami probléma történik a vízszolgáltatásban, ezen problémák min él gyorsabban, minél hamarabb megoldódjanak, ezért tényleg egy olyan rendszert kell létrehoznunk, ami fenntartható és működőképes. Pont ezért kérem, hogy gondoljuk át közösen, hogyan lehetne mind a vízgazdálkodást, mind a víziközműszolgáltatást fenntartha tóvá, jóvá tenni, gondoljuk át közösen, pont a gyermekeinkre és legfőképpen - lassan már egyébként én is kimondhatom - majd a leendő unokáinkra gondolva, hogy egy olyan vízgazdálkodási stratégia jöhessen létre és cselekvési terv, amely alapján egyébként Ma gyarország ezt a luxust nem engedi majd meg magának, amit ma. Köszönöm szépen. ELNÖK : Most megadom a szót Földi Lászlónak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberiség a XX. század végére jutott el arra a felismerésre, hogy a legtöbb erőforrása nem vagy nem csupán kereskedelmi termék, hanem olyan közkincs, amit az őseitől kapott örökségbe, és amit neki is kötelessége lesz ráh agyni a leszármazottaira, lehetőség szerint ugyanolyan mennyiségben és minőségben, mint ahogyan a korábbi nemzedékek átadták neki megőrzésre, gondozásra, gyarapításra. A XXI. század elejére az is világossá vált, hogy mindahány közkincsünk, örökségünk közül a víz az egyik legértékesebb, ez létezésünk alapja, jövőnk záloga. A borúlátók jóslatai alapján az eljövendő korok nagy háborúit a vízért fogják kirobbantani, azért az éltetőelemért, ami látszólag kifogyhatatlan mennyiségben áll rendelkezésünkre, pusztító hiánya mégis megdöbbentően gyakran figyelmeztet értékére, pótolhatatlanságára. Magyarország sem áltathatja magát azzal, hogy gazdag vízkészletei révén biztonságban van. Valóban, olyan kinccsel rendelkezünk, amelyért sok nép világszerte mindent megadna: is zunk, fürdünk benne, öntözünk vele. Tény, ha arra gondolunk, hogy szűkölködünk, akkor elsősorban nem a vízre gondolunk, hanem más természeti kincsre, ugyanakkor - és ezt a FideszKDNP, valamint annak kormánya jól tudja - az örökséget nem csupán őrizni és h asználni, hanem gondozni is kell. Ezt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat, egy olyan európai uniós irányelv érvényesítését, amely tükrözi a ránk hagyott vízkincs felelősségteljes használatát, értékének kézzelfogható kifejeződését. Tisztelt Képvisel őtársaim! A ’80as évek elején jelent meg a „fenntarthatóság” vagy a „fenntartható fejlődés” kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brownnak a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó műve váltotta ki, amely 1981b en jelent meg. A szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával, és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti
