Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1670 jövőben a törvény értelmében átkerül a közfelügyeleti hatóság feladatkörébe. A bírságok kiszabásának módszerét, irányelveit pedig egyértelműen az Európai Unió határozta meg. Ez sem a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezése. A szakmai szkepticizmust p edig már nem tartalmazza a törvényjavaslat. Valószínűleg a képviselő úr egy korábbi javaslatot olvashatott el, és ezért mondta el ezt az észrevételét itt. Valóban a minisztérium is úgy látja, hogy a sztenderdekre kell ebben a kérdésben hagyatkozni. Köszönö m szépen még egyszer az észrevételeket és a felszólalásokat, természetesen az LMP frakciójának az álláspontját is - én úgy veszem, hogy a hallgatás beleegyezés. (Derültség.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik a vízgazdá lkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/9802. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Pogácsás Tibor úrnak, a Belügyminisztériu m államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A vízgazdálkodásról szóló törvény olyan módosításokat tartalma z, amelyek a mezőgazdasági célú vízigénybevételeknél számolnak a vízi szolgáltatások költségmegtérülésének európai uniós alapelvével, ugyanakkor figyelembe veszik a gazdálkodók teherbíró képességét is. Lehetőséget biztosít arra, hogy az eddig vízjogi enged ély nélkül kutat vagy más vízkivételi létesítményt üzemeltetők tevékenységüket legalizálhassák, és a vízgazdálkodási bírság megfizetése nélkül megszerezhessék a létesítmény fennmaradására és továbbüzemeltetésére jogosító hatósági engedélyeket, valamint a j ogalkalmazási tapasztalatok alapján a törvény módosítja a víziközműtársulatok szakmai ellenőrzésének szabályait az átlátható működés biztosításáért. Az Európai Közösség által elfogadott úgynevezett víz keretirányelv értelmében főszabályként a tagállami sz abályozásoknál a vízigénybevétel és vízszolgáltatás esetében érvényesülnie kell a járulékok, díjak fizetési kötelezettségének. (15.50) E szabály mögött az a környezetvédelmi célkitűzés áll, amely a vízfelhasználókat a vízkészletek takarékos és hatékony has ználatára kívánja ösztönözni. A víz keretirányelv fenti célkitűzésével összhangban a törvényjavaslat megszünteti az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatoknál az általános vízkivételijárulékfizetési mentességet, így főszabály szerint a vízigénybevétel után vízkészletjárulékot kell fizetni. Ugyanakkor a törvényjavaslat él a víz keretirányelv által biztosított mérlegelési lehetőségekkel is, amikor a helyi társadalmi jellemzőkre, a földrajzi és éghajlati adottságokra, illetve a gazdálkod óknál jelentkező finanszírozhatósági nehézségekre tekintettel egyes esetekben a fizetési kötelezettség alól mentességet biztosít. Így egyrészt meghatározott éves vízmennyiségig nem kell vízkészletjárulékot fizetni, emellett a tartósan vízhiányos időszakokb an történő vízfelhasználás, illetve a tél végi vízhasznosított többletvizek után szintén járulékfizetési mentességet élveznek a mezőgazdasági termelők és felhasználók. A feketegazdaság visszaszorítása és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében olyan szabál yozásra van szükség, amely az engedély nélküli vízkivételi létesítmények esetén a vízügyi szabályokat, a szakmai
