Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1667 már 2017től váltania kell, mert a rendelet 2016. júniusi hatálybalépé sekor már gyakorlatilag azt a helyzetet idézte elő, hogy Magyarországon ’17re a váltás bekövetkezik. Ez azzal jár, hogy ’17ben nálunk ennél a cégnél nem az anyavállalatnál könyvvizsgálatot végzők, hanem egy másik, nem az adott, hanem egy másik könyvvizsg áló fogja a tevékenységet elvégezni. Szóval, az a baj, hogy a francia anyavállalat, ugye, 2019ben új könyvvizsgálót választ, és ez 10 évig maradhat is, tehát 2029ben kell váltania, miközben a magyar leányvállalatnál 2017től bekövetkezik ez a váltás, min t az előbb említettem, ’21ig maradhat a másik cég, nem az adott cég, és ’22től ’26ig megint egy másik könyvvizsgálói társaság jön be a képbe. Magyarul, nem túlragozva ezt a történetet, de azt hiszem, ebből is világosan látszik, hogy jelentősen rontja a könyvvizsgálói munka hatékonyságát és minőségét is, ha nem egy könyvvizsgálói cég hálózata végzi a könyvvizsgálatot a teljes cégcsoportnál. Más könyvvizsgáló az egyes európai uniós országokban csökkentheti, mindegy, hogy a bankok, a biztosítók, a tőzsdei c égcsoportok működésének átláthatóságát. Tehát ezért érdemes lenne megítélésem szerint megfontolni az illeszkedést az európai országokban a rotációs időintervallumok meghatározását érintően a többséghez; a 30ból a 22, az, aki egzakt módon a 10 évet jelöli meg, a többségnek tekinthető. De az érintett gazdálkodó szervezetek szemszögéből nézve is az a helyzet áll elő, hogy ez az ötéves rotáció jelentős mértékben csökkenti, korlátozza a választási lehetőséget. Főleg azzal a felütéssel, hogy négy év választási t ilalom, újraválasztási tilalom van a rendszerben. Az öt év rotáción túl ez a rendeletben szabályozott négy év újraválasztási tilalom nem adja meg annak a lehetőségét, hogy úgymond a jogfolytonossága, a követhetősége meglegyen a rendszernek. A választási le hetőség akár egy- vagy kétszereplősre is szűkülhet adott esetben ezen paraméterek figyelembevétele mellett az anyavállalat által is elfogadható szereplők közül. Az meg, azt gondolom, azt hiszem, nem lehet senkinek az érdeke, hogy akár a gazdálkodó szerveze tek részéről történő választási lehetőség is ilyen mértékben beszűküljön, hanem egy szélesebb körű választási lehetőség kell hogy megadasson. Megítélésem szerint az alapvető számviteli változások, amelyek 2017ből, ben vagy től bekövetkeznek, ezek is biz onyos értelmű kockázatokat jelentenek a könyvvizsgálói váltások tekintetében. Egyszerűen azért, mert a közérdeklődésnek kitett gazdálkodók jelentős köre az egyedi beszámolásra - az IFRS rendszerre gondolok - való átállásának évében lesz kötelezett arra, ho gy könyvvizsgálót váltson. Nem gondolom, hogy ez pont a legalkalmasabb időpont, időszak erre vonatkozóan. A tőkepiacok nyugodt működését érintően is talán a tízéves rotációs időintervallum nagyobb lehetőséget biztosít. Hozzávetőleges számítások készültek a tekintetben, hogy az ötéves cégrotáció előírása esetén mennyi azoknak a közérdeklődésnek kitett cégeknek a száma, akiket érint ez a dolog. Nagyjából megközelíti a 40et. Ha ez nem ötéves cégrotációval karöltve jelenik meg, hanem 10 évessel, akkor ez a 40es szám egynegyedére redukálódik, egy 10es darabszámra. Ez sem lényegtelen, mert itt nem cégekről, hanem közérdeklődésre számot tartó cégekről beszélünk. A másik dolog, amivel röviden még mindenképpen foglalkozni szeretnék, a minőségellenőrzéssel kapcsol atos kérdések köre, azok összefüggésrendszere. Hogyan volt és hogyan tervezik ma? Azt gondolom, azzal semmi baj, ha a könyvvizsgálói tevékenység kapcsán valaki nem úgy látja el a feladatát, mint ahogy azt el kell látnia a törvény előírásainak megfelelően, akkor bizonyosfajta szankciókkal szembe kell néznie. Persze, ez így világos, ez így természetes. Ha kell, akkor, államtitkár úr is említette, azt hiszem, kötelező továbbképzésre kell menniük az adott érintetteknek, hogy ha kell, akkor szankcionálják, figye lmeztetésben részesítik őket, pénzbírság kiszabását teszik meg, vagy épp a minősítés megvonására kerítenek sort, vagy el is tiltják. Hároméves időtartamra történő eltiltást olvastam a törvénytervezetben, bár azt nem olvastam, hogy a három év eltelte után m i van. Tehát igazából az egy nyitott kérdés maradt, hogy utána visszakerül, vagy hogy néz ki ez a kép. De itt egy tétellel szeretnék ezen belül, a minőségellenőrzéssel összefüggésben foglalkozni, az pedig nem más, mint a pénzbírságok kérdésköre. Magyarors zágon nagyjából van 45 olyan nagy
