Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1662 Ahogy említettem, a fogalomhasználat sem kikristályosodott s ok esetben. Új fogalmak kerülnek bevezetésre, amelyek az uniós irányelvből kerülnek átvételre, illetve azoknak a lefordítását láthatjuk, de sok esetben ezek eltérnek attól, amik eddig a magyar szabályokban szerepeltek. Ezt jobb lett volna jobban összecsi szolni, például az új Ptk.ban a nevesített könyvvizsgálóról szól a jogszabály, és a javaslat meg az uniós irányelv kapcsán a „fő könyvvizsgáló partner” fogalmat vezeti be - itt felmerülhet, hogy akkor lesze esetleg alkönyvvizsgáló is, illetve egyéb kateg óriák. Ez egyébként azt sugallja, hogy a „partner” kifejezéssel tulajdonképpen a nagy könyvvizsgáló cégeknek a struktúráját, fogalomrendszerét veszi át a törvény, az ő mintáikat veszik alapul, de sok esetben nem feltétlenül egy fordítással vagy egy tükörfo rdítással építhető be a magyar jogszabályok megfogalmazásába. Ez is néhol problémát fog felvetni. Persze tudom, hogy ez később adott esetben egy salátatörvényben korrigálható, de azt hiszem, hogy a szakmai előkészítések, egyeztetések továbbfolytatásával m eg lehetett volna gátolni, hogy ilyenek benne maradjanak. A 65/B. §ban az előttem is említésre került szakmai szkepticizimus fogalomrendszer bevezetésre kerül. Ez a szakma szerint inkább a könyvvizsgálati sztenderdek körében lett volna elhelyezendő, és a nemzetközi és magyar sztenderdek egyébként is ezzel foglalkoznak, de itt ez bizonyos szempontból nem oszt, nem szoroz, hogy beépítésre kerül a törvénybe, de a helye nem feltétlenül itt lenne. Ami viszont pozitívumként említendő, az annak a deklarálása, hog y a kamarai minőségellenőrzés esetében a kamarai tag könyvvizsgáló esetében a kamarai tag tevékenysége terjedelmének és összetettségének megfelelő, ezzel arányos vizsgálatot kell lefolytatni. Ez azért fontos, hiszen a nagyobb cégek, a multi, nagy könyvviz sgáló cégek esetében nyilván egy átfogóbb ellenőrzés indokolt; egy kisebb, egyszemélyes könyvvizsgáló esetében nyilvánvalóan egy, az ő munkájával arányos ellenőrzés is eléri a célját. A javaslatban, ami a számvitelről szóló törvény módosítását foglalja mag ában, egy ellentmondás tűnik felfedezhetőnek a 156. és a 157. § között. A 156. § kimondja - nem idézném az egészet, csak a lényeges pontot , hogy a könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki a vállalkozó jövőbeli életképességére; ez, azt hiszem, egyértelmű megfogalmazás. Viszont a 157. § szerint a könyvvizsgálói jelentésben nyilatkoznia kell a könyvvizsgálónak az olyan lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsol atosan. Tehát ez úgy tűnik, mintha ellentmondana az előző szakasznak, hiszen ez is a jövőbeli életképességére vonatkozhat. Ezt egyébként szakmai berkekben sem értik egyelőre, hogy akkor ez pontosan mit fog jelenteni; egyik esetben egy becsléssel meg kellen e tudni mondani, hogy merrefelé tart a cég, illetve nyilatkozni erről, a másik esetben meg nem terjedhet ki erre a vizsgálat. (15.10) Aztán azt is el kell mondjam, ami a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását illeti - és itt is a közfoglalkozta tottak elhelyezkedési juttatásaira gondolok , ezt nem feltétlenül ebben a törvényben kellett volna szabályozni, máshova is be lehetett volna tenni, így egy kicsit salátatörvénynek hangzik az egész, és elveszi a komolyságát annak, hogy itt valóban a könyvv izsgálókról és a könyvvizsgálattal kapcsolatban egy uniós irányelv átültetéséről beszélünke. Ez a juttatás - ösztönző hatásról beszélnek - logikusnak tűnik, hogy adómentes legyen. Azért azt el kell mondani, hogy ez addig jár, ameddig egyébként valaki közf oglalkoztatott lett volna, és akkor jár, ha még tart a közfoglalkoztatotti jogviszonya és közben talál a piacon munkát. Talán azért lehet fontos ez az ösztönzés, mert sok esetben azt látjuk, hogy a közmunka egy csapdahelyzetet teremt, lévén hogy hozzá lehe t szokni, nagyon sokan vannak úgy - és ezt jómagam is hallottam vidékről , hogy sokszor nagyobb jövedelemért sem mennek el a piaci szférába. Ennek az is az oka egyébként, hogy sokszor a közmunka egyet jelent azzal, hogy nem mindig kell aktívan tevékenyked ni, sok helyen nincs is mit csinálni. Persze a Jobbik abban a tekintetben a közmunkát támogatta, hogy azok, akik életükben nem dolgoztak, valamiféle munkaszervezettségre tegyenek szert, de a hosszú távú cél mindenké ppen az
