Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1659 speciális szabályokat tartalmazó új fejezettel is bőví ti a törvényt az előterjesztés. Ez különösen indokolt az elmúlt bő egy év magyarországi pénzügyi, brókerbotrányait tekintve, amiben - remélem, nem perelnek be - az Állami Számvevőszéknek is lehetne esetleg feladata. Úgy látjuk ugyanis, hogy azzal, hogy a P énzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy törvénnyel átkerült a Magyar Nemzeti Bankhoz, az állami garancia látható módon sérült. A Magyar Nemzeti Bank működésére egy önálló jegybanki törvény vonatkozik, amely garantálja a függetlenséget. Tehát ilyen módon lehet, hogy szakmailag helyére kerül a pénzügyi szervezetek felügyelete, de az már nem tekinthető olyan állami felügyeletnek, mint ha a kormánynak egy közvetlenül alárendelt felügyeleteként ellenőriznék a pénzügyi szervezeteket. Ez meg is mutatkozott, mon djuk, a Quaestorbotrányban, ahol simán eltűnt több mint 200 milliárd forint anélkül, hogy a felügyelet ezt észre vette volna. Noha tényleg ez már neve szerint nem állami felügyelet, ez már a Magyar Nemzeti Bank kebelében működő felügyelet. (14.50) Noha tu djuk a Kúria döntése alapján, hogy az a közpénz, ami a Nemzeti Banknál van, megőrzi közpénz jellegét, bármilyen alapítványba is teszik, tehát a Magyar Nemzeti Bank felügyelete értelmezhető úgy, hogy közvetetten egy állami felügyelet, mégis a garanciális ré sze, hogy a felügyeleti jogkörben elkövetett károkozásért ki felel, az nem egészen egyértelmű. Tehát mi úgy látjuk, hogy ha a könyvvizsgálói részét szigorítani kívánja az európai uniós jogszabályokkal összhangban az előterjesztés, akkor a Pénzügyi Szerveze tek Állami Felügyeletének megfelelő nemzeti banki felügyelet szabályait is hasonló módon szigorítani kellene, és nem azt látni, hogy na, ezt már kitoltuk, hogy a Quaestorbotrányban érintett haverok már nem az állami felügyelet felelősségi körébe tartoznak , az okozott kár nem az állam által ellenőrzési jogkörben elkövetett károkozás, hanem a Nemzeti Banknál elkövetett károkozás. Tehát az, hogy a kiemelt gazdálkodói kör tekintetében szigorodnak az előírások, teljesen helyénvaló, ugyanakkor részben enyhülnek az előterjesztés szerint a könyvvizsgálati előírások, ami már kevéssé érthető. Bekerült a függetlenség elvének a gyakorlati kritériumaként, hogy ugyanaz a könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég még a szerződésének meghosszabbításával együtt is legfeljebb 5 évig láthatja el ugyanannak a gazdálkodó szervezetnek a könyvvizsgálatát. Ezt követően legalább 4 évnek kell eltelni, és 4 év múlva kaphat ugyanattól a vállalkozástól újabb felkérést könyvvizsgálatra. Ez egy eléggé formális szabály, nagyon sok múlik a v égrehajtási utasításon, hogy például a tulajdonosi függetlenség is biztosított legyen, mert azért így teoretikusan elképzelhető, hogy ugyanannak a tulajdonosnak van több könyvvizsgáló cége, és akkor aközött permutálnak ezek a megbízási szerződések. Tehát b iztos, hogy a végrehajtási utasításnak lesz szerepe abban, hogy ez az egyébként helyénvaló szétválasztási elv a gyakorlatban ténylegesen működni tudjon. Enyhítést jelent az előterjesztés szerint ugyanakkor, hogy nem lép hatályba egy tavaly év végén elfogad ott módosítás, amit a Fideszkormány a brókerbotrányokra tekintettel terjesztett be a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló címet viselő javaslatában. Eszerint, ha egy könyvvizsgáló egy közérde klődésre számot tartó cég könyvvizsgálatát látja el, akkor emellett semmilyen más megbízást nem fogadhat el. Ez a szigorítás nem lép életbe 2017. január 1jétől, ami valószínűleg gyakorlati okokra vezethető vissza. Biztos, hogy a több lábon állás növeli eg yegy könyvvizsgáló cégnek a függetlenségét. Tehát az, ha egy könyvvizsgáló cég e szerint a szigorítás szerint csak és kizárólag egy cég vizsgálatára köthetne szerződést, az ő piaci pozícióját ez meglehetősen sérülékennyé teszi, tehát nem biztos, hogy az e redeti célt szolgálni tudja, ami arra vonatkozik, hogy mindenben korrekt és független könyvvizsgálati tevékenységet végezzen. Az előterjesztésbe nehezen illeszthető, bár tartalmát tekintve az MSZP is támogatja az adótörvények módosítását, ami azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékletének módosítása is sorra kerül az előterjesztés keretében. Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatottak számára a vonatkozó kormányrendelet havi 22 800 forint úgynevezett elhelyezkedési hozzájárulást bi ztosít akkor, ha a versenyszférában munkát találnak, azaz határozatlan
