Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
1647 pénzkiszórással, ráadásul úgy, hogy az előző programo zási időszak átfogó értékelése és a tapasztalatok leszűrése nem történt meg. Itt szeretném megjegyezni, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásával talán meg kellett volna várni a parlamenti vitanapot, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr javasolt, mert egy ilyen vitanapon nyilván többet meg lehet tudni a 20072014es időszak tapasztalatairól, és arról, hogy mi minden szorul még korrekcióra. Az LMP szerint a kormány az elmúlt években többnyire rossz célokra és alacsony hatékonysággal használta föl az uni ós forrásokat. Látjuk, hogy az EUs pénzek valójában eltorzítják a magyar gazdaság szerkezetét, nem a fontos fejlesztések valósulnak meg, hanem azok, ahol könnyen lehet milliárdokat juttatni kormányközeli pályázóknak. Nem azok a vállalkozások nyertek jelen tős forrásokat, amelyek alkalmasak azok megvalósítására, és amelyek piaci alapon is életképesek, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkezők. Ez pedig nem azt fogja eredményezni, hogy amikor egyszer elfogynak az uniós fejlesztési források, akkor itt maradunk maj d számtalan mesterségesen táplált, valójában életképtelen cégekkel. A jelen törvényjavaslat nem jól közelíti meg a fő kérdést. Úgy tesz, mintha a piaci és külső projektértékelők alkalmazása lett volna a fő probléma, és ha belső állami projektértékelőket al kalmaznak, akkor majd minden jobb lesz. Ahogy az indoklás fogalmaz: az új rendszer garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fok ozott objektivitást és az átláthatóságot. Úgy látjuk, ha valami nem fogja garantálni a függetlenséget és a szakpolitikai szempontok érvényesülését, akkor azok az állami projektértékelők, akik egzisztenciálisan is a kormánytól függnek. Ugyanis a korrupció m a Magyarországon állami irányítású, központosított. Tehát éppen az állami függésben lévő projektértékelők lesznek a leginkább kiszolgáltatottak a korrupciós nyomásnak. Ez nyilvánvaló. A Korrupciókutató Központ a 20092015 közti közbeszerzéseket vizsgálva f riss jelentésében megállapítja, hogy folyamatosan nőtt a túlárazott közbeszerzések aránya, de nagy ugrás a 2011es közbeszerzési törvény módosítása után jött. Sőt, tavaly decemberben Varga Mihály miniszter úr kezdeményezésére a kormányzat úgy változtatta m eg az összeférhetetlenségi szabályokat a közbeszerzési törvényben, hogy a tendereken már könnyen elindulhatnak a vezető politikusok családtagjai is. És emlékezhetünk még arra a januári botrányra, amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal állítása szerint mag yar ellenőrök csapolták meg a közbeszerzések szabályosságára adott uniós pénzeket. A legdurvábban többszörösen túlárazott projektek gazdái minisztériumok voltak, például az EMMI által kezelt Övegesprogram. Ha finoman akarnánk fogalmazni, azt mondanánk, ne m tartjuk egészségesnek, hogy az állami projektek értékelésénél a közigazgatásból rekrutált értékelők nyernek domináns pozíciót. Az LMP szerint igenis szükséges, hogy a külső üzleti vagy a civil szektor képviselői is szerepet kapjanak, csökkentve ezzel a k orrupció kockázatát. De nem érdemes finoman fogalmazni. Az átalakítás fő célja nyilvánvalóan az, hogy az EUs pénzek minden eddiginél simábban, akadály vagy szakmai akadékoskodás nélkül folyhassanak a kijelölt személyekhez és érdekeltségekhez. Ezért nem ér dekesek az előző ciklus eredményei, ezért nincs fogalmunk az egyes programok hatásosságáról, és ezért nincs a gyors költésen kívül semmiféle elvárás vagy szakmai talapzat. Nem érdekes, hogy a lakossági energetikai források, amiket egyik pillanatról a másik ra lenulláztak, már az EU Bizottság által elfogadott operatív programban voltak rögzítve. Ezért nem érdekes semmilyen hosszú távú cél, ha a pillanatnyi haszonról van szó. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlé s! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.
