Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzésre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz):
1626 Pócs képviselőtársamnak is köszönöm a megszólalást. Mi újság van az ESZOSZszal? Zajl ik az eljárás? Címre bejelentett vállalkozások, meg a címre bejelentett százmilliók megvannak? Azzal célszerű foglalkozni, mert mindenki a saját háza táján sepregessen. És akkor egyszerre reagálok a hölgyekre. Nincs ezzel semmi gond, de ha Rogán Antal enny ire tiszteletben tartaná ezt, miért különbözteti meg? Miért kell sajtótájékoztatóban, közrádióban, köztévében hangsúlyoznia, hogy a nők nem szerették? Kérem, ez olyan, mintha azt mondaná, hogy van egy nagyon jó elvünk, nagyon egyetértünk vele, ezek a keres ztény értékek, csak éppen a nők nem szerették, ezért kénytelenek voltunk visszakozni. Miért kell rájuk kenni? Nem én mondtam. Háromszor hallottam tőle személyesen. Ezzel lehet mit kezdeni, csak azt hiszem, hogy elfogadni nem. (Folyamatos közbeszólások a Fi desz padsoraiból.) És akkor még egy dologról szólnék, ha már így felhozta. Nem volt bent Répássy képviselőtársam, de a jegyzeteimben megtaláltam, egy nagyon furcsa felszólalásban azzal kezdte, hogy ez a kormányelőterjesztés mindenben azonos azzal, amit a népszavazással kezdeményeztek. Majd 3 perccel utána elmondta, hogy mennyivel rosszabb a népszavazás, mert az tönkreteszi a pótlékot, és ebből adódóan az sokkal rosszabb lenne, mint ez a kormányelőterjesztés. (Révész Máriusz: Három évig nem…) Három évig, d e akkor miért kell kétszer elmondani, hogy ez azonos azzal? Akkor ezek szerint nem azonos, tehát akkor ezzel ne érveljen. (Boldog István közbeszól.) És akkor még egy dolgot szerettem volna mondani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lej ártát.) Ez már tényleg nem tisztem, és nem szeretném… A két perc letelt, akkor ezt majd legközelebb mondom. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a vitát. A Fidesz képviselőcso portjából Boldog István képviselő úr következik. Parancsoljon! BOLDOG ISTVÁN ( Fidesz ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több mint egy évvel ezelőtt ugyanerről a helyről elmondtam, hogy az elmúlt 24 esztendőben most először ezzel a törvé nnyel tudunk valamit adni a magyar tulajdonú kis- és közepes kereskedőknek. Ehhez képest itt ülök most már lassan két órája, és róluk nem hallok egy szót se. Főleg nem hallok az ellenzék oldaláról, pedig állítólag itt ül a Jobbik, amelyik állandóan felszól al a magyar kisvállalkozások ügyében; itt ül az MSZP, amelyik mindig a magyar kisvállalkozásokról beszél. Ebben a törvényben, érdekes módon, a másik oldalon állnak, a multik oldalán. Vajon miért? Mert hiszen ha nem a magyar kis- és közepes vállalkozások a fontosak (Zaj a Jobbik padsoraiból. - Dúró Dóra: Ki terjesztette be a törvényt?) , amelyek most (Az elnök csenget.) kinyithatnak vasárnap és dolgozhatnak, akkor miért nem állnak mellettük? Hát álljanak melléjük! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ne szavazd meg!) Az a helyzet, hogy önök elárulták a magyar kisvállalkozásokat. (Dúró Dóra: Ki?) Ráadásul elárulták a kereskedelmi dolgozókat is (Dúró Dóra: Ki nyújtotta be a törvényt?) , hiszen a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete világosan kimondta, hog y nekik, a kereskedelmi dolgozóknak egyébként jó volt, tudtak tervezni azzal, hogy vasárnaponként otthon lehettek. (12.20) Azt gondolom, hogy egy olyan törvényt vonunk most vissza - bár én nem értek egyet ennek a visszavonásával, és továbbra is kiállok a k iskereskedők és a kereskedelmi dolgozók szabad vasárnapja mellett , ami jó volt. Egyetlen hibája volt, az, hogy nem tudta elnyerni a magyar politikum tetszését. Egyesek politikai vitát csináltak ebből, azt gondolták, hogy ebből politikai haszonszerzésre l ehet szert tenni. Ha a politikai pártok egységesen a mellé álltak volna, ami a magyar kiskereskedőknek, kisvállalkozásoknak és a kereskedelmi dolgozóknak jó, akkor nem ellenkampányt szerveztek volna, hanem megpróbálták volna az embereket rábeszélni arra, h ogy ez igenis jó lesz nekik, s akkor nem lett volna ebből ilyen perpatvar, és nem is kerültünk volna abba a helyzetbe, hogy egy év alatt az embereknek több mint a 70 százaléka elutasítja ezt a törvényt.