Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 12. kedd (141. szám) - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz):
1591 elnök úr, mert ön a társadalmi fejlődés lidérctüzeit világítótoronynak tekinti. Kérem, hallgasson nemzettársára, és hallgassa meg az embereket, mint ahogyan azt Magyarország is megteszi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Kösz önöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! Martin Schulz elnök úr nevében nem tudok reagálni, de engedje meg, hogy az egyéb vonatkozásokra röviden reagáljak. Ön egy olyan kérdést feszegetett, amely nemcsak mindennapi életünket befolyásolja, hanem azt is, hogyan fog kinézni Európa a következő évtizedekben. Egy olyan ügyről van szó, amely súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mi is az európai identitás, hogyan lehet megőrizni az európai kultúrát, és hogyan lehet garantálni az állampolgárok biztonságát. Nehéz rendet vágni az uniós nyilatkozatokban, de egy biztos, hogy a kényszerbetelepítésre vonatkozó brüssze li javaslat mindig visszakúszik a napirendre, és most is úgy tűnik, hogy Brüsszel felgyorsítja az elfogadása érdekében tett erőfeszítéseket, előkészületeket. Erre utalnak az Európai Parlament elnökének nyilatkozatai is, amelyek egyébként szokás szerint min ősíthetetlenül sértőek Magyarországra nézve. A kormány álláspontja változatlan: nem lehet az emberek feje fölött olyan döntéseket hozni, amelyek alapjaiban meghatározzák Európa jövőjét. Erre a brüsszeli döntéshozóknak semmilyen felhatalmazásuk nincs, főleg úgy nincs, hogy az uniós állampolgárok többsége sem támogatja a javaslataikat. Azt is szeretnénk világossá tenni, hogy továbbra is az egyes nemzetállamok dolga, hogy eldöntsék, kivel szeretnének együtt élni és kivel nem, márpedig a kvótára vonatkozó terve k elfogadásával Brüsszel elvehetné ezt a szabadságot a tagállamoktól, így ez egy nemzeti szuverenitás elleni egyértelmű támadás. Többször elmondtuk már, de most is megtesszük, a kötelező kvótának súlyos biztonsági kockázatai is vannak, emellett értelmetlen is, hiszen több kérdést nyit meg, mint amennyit megold, meghívót jelent további sok millió bevándorló számára. Ezt pedig nemcsak az embercsempészek, hanem a terroristák is kihasználják, ki fogják használni, mint ahogy eddig is kihasználták az ellenőrzés h iányát. Mindezek miatt minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy életbe lépjenek az Európai Bizottság kvótajavaslatai, ennek legfontosabb eszköze a népszavazás. Ha a magyarok nagy többsége elutasítja az értelmetlen tervet, akkor Brüsszel sem nyomhat le a magyarok torkán olyan szabályozást, amelyet a magyarok nem akarnak. Azt gondoljuk, hogy értelmetlen javaslatok erőltetése helyett az Európai Uniónak inkább a határok megerősítésére kellene összpontosítania, ez azt is jelenti, hogy kvóták helyett a schenge ni rendszer megerősítésére van szükség. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Németh Szilárd István, a Fidesz képviselője: „Katyńi e mléknap” címmel. Öné a szó, képviselő úr. NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2010 óta így április táján immár kettős tragédia évfordulója szorítja marékba a hazájukat szerető lengyel szíveket és a lengyelek ir ánt testvéri szolidaritást ápoló nemzetek, így a magyar emberek szívét is. Hetvenhat éve hozta meg ugyanis a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága azon hírhedt likvidálási parancsát, amelynek értelmében a szovjet politikai rendőrség, az NKVD több min t 22 ezer, hadifogolyként őrzött, fegyvertelen lengyel állampolgárt gyilkolt meg kegyetlen hidegvérrel