Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz):
1569 képviselve ezt mondja: vannak jó dolgok is az iskolában, amit azért nem szeretnék kihagyni, mert úgy gondolom, hogy fontos. Sokan azt szajkózzák, hogy körülbelül száz területen kell megfelelniük naponta, és hogy hagyják el a biológiát meg a t örténelmet, mert az nem érdekli őket. Őket nem, de mást igen. Biosz, kémia, matek, töri, magyar, föci, rajz s a többi. Azt hangoztatják a diáktársaim, hogy miért nem elég csak egy vagy két tantárgyból kitűnőnek lenni, és hogy a matekot mikor használja majd az életben s a többi. Én, és egyébként sokan mások is, mondja ezt Iván, úgy gondolom, hogy az alapszintű műveltséghez mindenből kell egy kicsi. 25 éves korunkra a negyede se marad meg, de például honnan tudná a diák, hogy milyen pályára akar továbbmenni, ha nem kap tájékoztatást vagy ízelítőt mindenből. Szerintem igenis fontos a biosz, a matek, a töri, a magyar meg a többi. Mint mondottam, az alapszintű műveltséghez szükséges, hogy tudj bárkivel értelmesen beszélgetni, hogy tudj fogalmazni, hogy tudj eszme cserét folytatni, mondja ezt egy fiatal. Egy gimnázium informatika szakos 12. osztályának diákja, Tibor az alábbi tapasztalatait szerette volna megosztani a Jobbikkal, ezáltal az Országgyűléssel: a középiskolában a diákok fejében már nagyjából kialakul, ho gy mit szeretne csinálni később, ezért szerintem a tantárgyakat mindenkinek magának kéne összeállítani aszerint, amit tanulni akar, persze szükségesek kötelező tantárgyak is, de azoknak pedig legyen választható a szintje. Érdekes felvetés. A sok felesleges dolog mellett nem tanítanak a mindennapi élethez szükséges információkat, például hogyan kell hivatalos dolgokat intézni, hivatalos levelet írni, hogyan kell adóbevallást elkészíteni, milyen törvények vannak, mik a jogaink, hogyan kell különböző kérvények et beadni. Számos észrevétel érkezett még, továbbra is várjuk a diákok véleményét, mert fontosnak tartjuk, hogy meghallgassuk őket, önökkel ellentétben, kedves Németh Szilárd képviselő úr, akik ezt nem teszik meg. Mi megtesszük, és mi el is fogjuk mondani, lehet róluk vitázni, lehet velük egyetérteni, de mi legalább meghallgatjuk a fiatalokat. Tanácsolom, hogy önök is tegyék ezt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Németh Szilárd képviselő úr, Fidesz: „159 éve született báró csepeli Weiss Manfréd” címmel. Parancsoljon! NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN ( Fidesz ): Köszönöm szépen. Ha már megszólaltattam, elnök úr, akkor mindenféleképpen kell reagálnom. Annyira áttetsző volt a történet; nem kell stilisztikatanárnak le nni ahhoz, hogy lássuk, egy ember írta az egészet, nem pedig a diákok. (Novák Előd: Jaj, de ünnepélyes beszéd! Nem tudja megállni, hogy valamennyi mocskolódás ne legyen benne!) Tisztelt Országgyűlés! A Weiss család ősei még a XVIII. században érkeztek hazá nkba. Báró csepeli Weiss Manfréd 159 évvel ezelőtt, 1857. április 11én született Pesten. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése után Hamburgban lett inas, majd betegsége miatt 20 évesen tért haza Magyarországra. Ekkor bekapcsolódott bátyja, Berthold üzleti vál lalkozásaiba, többek közt a Királyi Gőzmalom alapító részvényesei közé is feliratkozott. A Weiss testvérek 1882. december 28án kaptak engedélyt első magyar konzervgyáruk létesítésére a Lövölde téren. Vagyonukat, kapcsolataikat, befolyásukat házasság útján is növelték, ily módon Weiss Manfréd 1884ben vette feleségül Albert von Wahl vasúti vezérigazgató Alice nevű lányát. Hat gyermekük született. A lányok a Mauthner, Kornfeld és Chorin családokba mentek férjhez, míg egyik fiuk révén a Weiss család a HatvanyDeutschokkal is rokoni kapcsolatba került. Amikor 1892ben a Weiss testvérek üzembe helyezték a gyárat Csepelen, a település még álmos kis mezőgazdasági falu volt, paraszti jellege csak az ő beruházásaik, döntéseik alapján kezdett rohamosan megváltozni, v árosiasodni, fejlődni. A Csepelsziget mezőgazdasági munkásai pedig szívesen vállaltak munkát a gyárban, hiszen a tulajdonosok előnyös munkafeltételeket, jó fizetést és egyre több szociális gondoskodást biztosítottak számukra az évek elmúltával.