Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK: - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP):
1548 A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdemén yezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűl és! Az MSZP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról szóló T/9476. számú törvény javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót Tóbiás József frakcióvezető úrnak, a javaslat előterjesztőjének, ötperces időkeretben. Parancsoljon, frakcióvez ető úr! TÓBIÁS JÓZSEF ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy aktualitása annak, hogy tárgysorozatbavételi kérelmet indítványoztunk a népszavazásról szóló törvény módosítására. Világosan látszik, hogy az elmúlt m ásfél évben a rossz szabályozás, a rossz Alaptörvény, a rossz törvény és a rossz gyakorlat felmorzsolja az intézmények szakmai autonómiáját, már olyan szabályozásokat hoznak, amelyek régesrégen túllépik a törvényi kereteket. S világosan látszik az elmúlt hónapok döntéseiből, hogy mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind pedig a Kúria a népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályoknak a kezdeményezők, valamint a választópolgárok szempontjából indokolatlanul szűk, megszorító, nem egyszer önmagának is elle ntmondó, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal tételesen ellentétes értelmezését fogadják el, ami valójában a részvételi demokrácia kiüresítéséhez fog vezetni. Az a törvényjavaslat, amit benyújtottunk, három célt fogalmaz meg: a népszavazási kérdésekkel szemben támasztott követelmények egyértelművé tétele, a népszavazás eljárási szabályainak egyértelmű meghatározása és a népszavazás jogintézményének védelme. A népszavazási kérdések egyértelműségére vonatkozó törvényi követelmény pontos meghatározása a ja vaslat célja. A mai gyakorlat körülbelül a „ha van rajta sapka, azért, ha nincs rajta sapka, azért”, mert ha az egyik oldalról a köznapi szóhasználatnak megfelelően kerül benyújtásra a kérdés, akkor azt a jogalkotói egyértelműség követelménye szempontjából sértőnek tekinti, ha pedig megfordul és jogilag precíz, minden törvényi szabályozást tartalmaz, akkor viszont elsősorban a választópolgár számára nem lesz egyértelmű, és a Nemzeti Választási Bizottság ezen a jogcímen meg tudja akadályozni a kérdésben az a láírásgyűjtést. Elsősorban tehát meggyőződésem, hogy épeszűen gondolkodva a kérdésnek nagyonnagyon választópolgárcentrikusnak kell lennie, számára kell egyértelművé válnia, hogy milyen kérdésben kíván a kezdeményező aláírásokat gyűjteni, a jogalkotó pedi g ezt követően alakítsa ki azt a jogi szabályozást törvényben, vagy szüntessen meg jogszabályt, amely ebből természetszerűleg fakad. A másik ilyen kérdés a népszavazással szembeni jogszabályi korlátok egyfajta szűkítése, hiszen jelen pillanatban az Országg yűlés hatáskörének korlátaira, valamint a tiltott tárgykörökre vonatkozóan mind az NVB, mind a Kúria olyan kiterjesztő értelmezést fogadott el, amely alapján érdemi társadalompolitikai vagy gazdasági kérdésekben lényegében kizárt a népszavazás kezdeményezé se. S végezetül, de nem utolsósorban a párhuzamos népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó jelenlegi abszurd szabályozás hatályon kívül helyezése, emellett a népszavazás elrendelésénél kell
