Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „A magyar adófizetők pénze nem drága?” címmel - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
1501 Köszönöm szépen, tisztelt államtitkár asszony, a kimerítő választ. Jó azt látni, hogy a kormány számos intézkedésében visszaköszön egy olyan ország építésének víziója, ahol mindent megtesznek a magyar fiatalok boldogulása érdekében, a biztos jövő lehetőségét kínálva nekik. Itt, ebben az esetben számos es zközt említhetnék, családi adókedvezmény, családi otthonteremtési kedvezmény, de ezek sorába tartozik a nemzeti tehetségprogram és a tehetséggondozás ügye. Ahogy egyébként elmondható, és számos tanulmány is alátámasztja azt, hogy például minden, a sportra költött forint 2 forint megtakarítást jelent az egészségügy tekintetében, ugyanez mondható el a tehetséggondozás ügyére, minden egyes forint, amit tehetséggondozásra költünk, az a jövőben a nemzetgazdaság számára további előnyökkel jár. Engedjen meg még eg y szempontot, hogy a tehetséggondozás erősíti a fiatalokat abban, hogy ha tehetségük mellé teljesítményt is párosítanak, akkor sikereket fognak elérni. Ebben segít a tehetséggondozás. Köszönöm szépen, a válaszát elfogadom. (Szórványos taps a kormánypárti p adsorokban.) Dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „A magyar adófizetők pénze nem drága?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett képviselő asszony, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „A magyar adófizetők pénze nem drága?” címmel. Szél Bernadett képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, el nök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajtóinformációk szerint a kormány nem fogja megkezdeni a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását addig, amíg az uniós versenyjogi vizsgálat tart. Ha ehhez tartják magukat, az nagy on helyes, mert gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy önök felismerték, hogy az Európai Bizottságnál lévő vizsgálat hozhat olyan eredményt, amely szerint ezt a bővítést ilyen formában önök nem fogják tudni megcsinálni. Na most, teljesen logikus, hogy ilyen kö rülmények között teljes hazardírozás lenne azt az óriási devizahitelt Magyarország nyakába zúdítani, hiszen nincsen semmi garancia arra, hogy ez a beruházás vagy ami ennek a kölcsönnek gyakorlatilag a fedezete, el tud készülni. Ugye, akkor lépjünk egy pont tal tovább, nézzük meg a magyar költségvetést, hogy az hogyan gondolkodik a paksi bővítésről. Mi azt látjuk, hogy idén 113 milliárd forint szerepel a költségvetésben erre a célra, és itt kezdődik az a kérdés, amit most muszáj felvetnem, hogy ha egy ennyire bizonytalan projektről van szó, akkor nem érzik önök, tisztelt miniszter úr, teljes hazardírozásnak és a költségvetéssel való gondatlan bánásnak, hogy annak ellenére kezdik ezt a pénzt költeni, hogy tudjuk, ez a beruházás nem fog tudni így megvalósulni. L átjuk azt az eddigi adatkérésekből, hogy nagyon sok pénzt el tudnak tapsolni kommunikációra meg tervezésre, de ezek a pénzek, ha az Európai Bizottság úgy dönt, vagy esetleg a magyar állampolgárok egy népszavazás formájában úgy döntenek, ugyanúgy elpazarolt közpénznek fognak számítani, mintha az orosz hitelt kezdenénk el fölélni. Mindezek miatt arra a kérdésre várok választ, tisztelt miniszter úr, hogy ha ez a beruházás ennyire bizonytalan és több sebből vérzik, és az évszázad beruházásának nevezik, de világ osan látjuk a szerződésekből, már, ami nyilvános a különböző dokumentumokból, hogy ez egy nagyon rossz üzlet Magyarország számára, akkor miért ide teszik ezt a pénzt.
