Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Napirend előtti felszólalók: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1472 ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is l eülnek.) Jó napot kívánok! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 14. ülésnapját megnyitom . Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Gúr Nándor jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Napirend előtti felszólalók: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalás ra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjának vezetője, Schiffer András képviselő úr: „Fejlődő magyarpanamai ka pcsolatok” címmel. Képviselő úré a szó. Parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét legnagyobb világpolitikai botránya volt az úgynevezett panamai papírok nyilvánosságra hozatala egy panamai ügyv édi irodában, ahol negyvenévnyi bűnre derült fény, és ez a botrány nemcsak azért érinti Magyarországot, mert 7 ezer magyar vonatkozású cégről lehet szó; nemcsak azért, mert felsejlettek magyar szálak. A dolog jelentőségét mutatja, hogy csak Hollandia függő területein, például az Andy Vajna által is kedvelt Curaçaón, tizennyolcszor annyi vagyon lelhető fel, mint amennyi Hollandia éves kibocsátása. Az Egyesült Államok 100 legnagyobb cégéből 99 működtet offshorehálózatot, és a világ leggazdagabb emberei 21 mi lliárd dollárt tartalékolnak offshoreparadicsomban, ami például eléri Japán éves kibocsátását. Négy okból van Magyarországot, Európát is érintő globális jelentősége ennek a botránynak. Egyrészt a globális offshoreozás elvon forrásokat a jóléti államoktól . Amikor azt halljuk akár Magyarországon, akár bárhol Európában, hogy szociális, egészségügyi, oktatási kiadásokra nincs pénz, mindig gondoljunk arra, hogy ez a pénz megvan, valakik valahová adóparadicsomokba eldugták. Az offshoreozás lefelé nyomja az adó szintet, úgynevezett deregulációt erőszakol ki, ami csak néhány globális nagyvállalatnak jó, illetve azoknak, akik offshoreban rejtegetik a vagyonukat. A jóléti államokban 3035 százalékos a tőkejövedelmi adók szintje, ezekben az adóparadicsomokban 1 száz alékos. Harmadrészt a globális offshoreozás ellehetetleníti a nemzetközi fejlesztési politikát, ellopják a harmadik világnak szánt fejlesztési pénzeket, és hogyha ezek a fejlesztési pénzek nem érnek célt, még nagyobb migrációs válságra számíthatunk. Negye drészt ezek az offshoreparadicsomok arra is szolgálnak, hogy tisztára lehessen mosni a bűnösen szerzett vagyont. A globálisan intézményesített korrupciónak a különböző fedőállomásai, fedőcsatornái ezek az adóparadicsomok. Nem véletlen az, hogy a világpoli tika nagyágyúihoz köthető személyek kerültek hírbe. Ugyanúgy szó van az orosz elnök, mint Hillary Clinton, vagy éppen a brit miniszterelnökhöz, David Cameronhoz közel álló személyek offshore érdekeltségeiről. Akkor, amikor óriás nagyvállalatok próbálnak me g döntéseket kierőszakolni demokratikus kormányoktól vagy az Európai Uniótól, ne lepődjünk meg, hogyha hol egy uniós biztosnak, hol egy görög főtárgyalónak a titkos bankszámlájára derül fény. Éppen ezért ezek az adóparadicsomok azt a célt is szolgálják, ho gy különböző nagy tőkeérdekeltségek kivegyék a döntéshozatal jogát a demokratikusan megválasztott kormányoktól. A Tax Justice Network felmérése szerint a globális méretű offshoreozás 20 legnagyobb vesztese között ott van Magyarország. Magyarország 242 mil liárd dollárt veszített az offshoreozással az elmúlt évtizedekben; a magyar államadósság 2,5szerese vándorolt ki a magyar nemzetgazdaságból
