Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 4. hétfő (139. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
1465 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadom a szót Szávay képviselő úrnak, jelzem, hogy mind Z. Kárpát Dániel napirend utáni felszólalása, mind pedig Novák Előd képviselő úr napirend utáni felszólalása ügyében a kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Most pedig megadom a szót Szávay István jobbikos képviselő úrnak: „Április 4ről szóljon az ének!” címmel . SZÁVAY ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Április 4ről szóljon az ének! - e dallal kellett ünnepelni évtizedekig azt a Vörös Hadsereget, amely véres harcokban, mérhetetlen szenvedést, pus ztulást és halált hozva nemzetünkre, 1945 áprilisára elfoglalta az akkori Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest. Pedig még a dátum is hazugság volt, hiszen hazánk területén még április 1112én is harcok folytak, de Sztálin április 4ét határozta m eg Magyarország szovjet felszabadításának határnapjául, így évtizedekig ezt kellett ünnepelni. Persze, a Moszkvát elvtelenül kiszolgáló kommunista helytartókat ez egyáltalán nem zavarta, így április 4én generációkkal dicsőítették felszabadítónk hősi nevét , miközben tereket, utcákat, iskolákat, közintézményeket neveztek el e dátumról, a gyerekeknek pedig azoknak a felszabadítóknak kellett hálát rebegniük, akik barbár hagyományokat követve, állatias vágyaik kielégítésére anyjukat, nagyanyjukat, húgaikat erős zakolták meg. Úgy kellett alantas tetteiket dicső hőskölteményekbe önteniük, hogy tudták, apjukat, nagyapjukat ők hurcolták el, ők kényszerítették súlyos málenkij robotra, és száműzték a Szovjetunió legtávolabbi pontjaira, ahonnan a legtöbben soha nem tért ek vissza. Bár mondhatnánk ma, hogy ezeknek az időknek már, hál’ istennek, vége van, pontosan tudjuk azonban, hogy ez nem igaz. Máig a fővárosunk és nemzetünk talán megszakrálisabb, nevében a számunkra talán legszentebb eszmét hordozó terén, a budapesti Sz abadság téren éktelenkedhet a monumentális szovjet felszabadítási emlékmű. Hiába követeljük, követeli a Jobbik hosszú évek, sőt évtizedek óta ezen emlékmű szoborparkba szállítását és helyére az ereklyés országzászló visszaállítását, a Fidesz erre valamiért nem hajlandó. Ma is tele van az ország Felszabadulás és Április 4. utcákkal, valamint Vöröshadsereg utakkal, nem sikerült tehát számolnunk a nemzetünket elnyomó, népünket kizsigerelő, gazdasági, erkölcsi és szellemi hanyatlásba hajtó ordas eszmével, a mái g velünk élő és romboló kommunizmussal. Ma sem tudjuk, hogy ki súgott be kit, ki volt a tettes és ki volt az áldozat, hisz az ügynökakták 2060ig titkosak. Ott tartunk, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ha itt lennének, hogy miközben már az egykori k ommunista utódpárt, az MSZP is az ügynökakták nyilvánosságra hozatala mellett száll síkra, aközben önök valamilyen okból megszavazzák azok további titkosítását. Tisztelt Országgyűlés! A véres és brutális kádári megtorlást is keveslő egykori vörös belügymin iszter, Biszku Béla úgy távozhatott múlt héten az élők sorából, hogy áldozatai nem kaphattak elégtételt, hisz hóhéruk luxusnyugdíját élvezve majdnem háborítatlanul élhette hátralévő évtizedeit 1989 után is. A mindössze 18 éves Mansfeld Péterre halálos ítél etet kérő vérügyész, Mátsik György pedig a mai napig is elegáns budai lakásában élvezi békésen és büntetlenül élete hátralévő idejét. A kommunizmus tehát velünk él. Bár büszke vagyok rá, hogy magam és a Jobbik is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kommunista r endőrgyilkos, Ságvári Endre eltűnt az egyik patinás szegedi gimnázium nevéből, azonban számunkra most is érthetetlen, hogy mi keresnivalója lehet a vörös börtönökben belügyminiszterként tíz- és százezreket megkínzó, sőt halálra kínzó, kínoztató, az ÁVHt l étrehozó tömeggyilkos Rajk Lászlónak egy budapesti egyetem szakkollégiumának nevében. Mint ahogyan azt sem tudom elfogadni, hogy egyes emlékezetpolitikusok még ma is mindenáron össze akarják kötni a pesti srácok és Pongrátz Gergely valódi változást akaró t iszta forradalmát az eseményekkel a legjobb jóindulattal is csak sodródó, világéletében ízigvérig kommunista Nagy Imrével, aki többek között a
