Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 4. hétfő (139. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1405 ahhoz, hogy abban az időszakban magát és szeretteit el tudja tartani. De ez nem akadályozta meg abban, hogy ’87ben ott legyen a lakiteleki találkozón, és a rendszerváltás időszakának egyik meghatá rozó figurájává, történelemalakítójává váljon. De emlékezhetünk rá úgy is, mint kiváló retorikai képességekkel rendelkező személyre, drámaíróra, íróra vagy Cseh Tamás dalszövegírójára egyaránt. Sokan állítják be úgy a rendszerváltás folyamatát, mintha az e gy külső erő által véghez vitt folyamat lenne. Nyilvánvalóan voltak ebben külső tényezők is, akár gondolunk Ronald Reaganre, II. János Pálra vagy Margaret Thatcherre, akiknek valóban volt világpolitikai részük abban, hogy Középeurópa népei a szovjet elnyo másból a szabad világba térhettek át a maguk helyét elfoglalva a demokratikus államok sorában. De ettől függetlenül kellettek Csengey Dénesek, és sokan mások, akik a rendszerváltás előtt már küzdöttek a szabad Magyarországért, hogy nekünk, saját magunknak lehessen lehetőségünk arra, hogy saját sorsunkról döntsünk, szabad választásokon tegyük meg mindezt. Akik a magyar emberek aktív részvételét háttérbe kívánják általában szorítani, és csak külpolitikai, világpolitikai erők, egyensúlyok felborulásával magyar ázzák a középeurópai népek, így Magyarország szabadságát is, azok sokszor nyilván azért tették ezt az elmúlt 25 évben, mert esetleg be kellett volna hogy ismerjék a saját korábbi tevékenységüket, és saját magukat is meg kellett volna hogy ítéljék az akkori állampárton belül. Ezért mondták azt, hogy ez inkább csak külső körülményeknek volt az eredménye, mert egyébként, ha ez belső emberek harcának, küzdelmének lenne az eredménye, akkor a barikád másik oldalán állóknak is önmagukról ítéletet kell alkotniuk. ( 11.50) Ugyanakkor a rendszerváltással eljött a nemzeti függetlenség, a magántulajdon, a többpártrendszer, a szabad választás, a szabadságjogok, a szólás, a gyülekezeti és vallásszabadság, mindmindmind, melyek mind a napig meghatározzák életünket. Ez ter emtette meg azt, hogy Magyarország újra bővülésnek indult. Talán a kommunizmus nem tudta soha vörösre festeni Magyarországot, hiszen az emberek nem tudtak azonosulni nagy tömegekben, milliós számban azzal az ideológiával, csak elviselték - hogy itt élhesse nek Magyarországon, a szülőföldjükön - a kommunisták uralmát. Viszont ha már vörössé nem, hát szürkévé tudták varázsolni Magyarországot; és a rendszerváltás ebből a szürkeségből tudta újra a fejlődés útjára állítani, a színesedés, a bővülés útjára állítani Magyarországot. Elég végigmenni Budapest utcáin, vidéki nagyvárosok utcáin, és látni, hogy milyen sokszínűség váltotta fel a korábbi hiánygazdaságban megszürkült, meggörnyedt Magyarországot, és most már Magyarország igenis egyenes háttal, büszkén tud kiál lni a saját jogaiért, és teszi ezt akár aktuális világpolitikai kérdésekben is. A képviselő úr, alelnök úr is utalt a bevándorlás kérdésére. Magyarország akkor méltó az akkori álmokhoz, ha a saját érdekeiért itt is szívósan ki tud állni, tud küzdeni, akár szenvedélyesen is, hiszen a XXI. század sem fog nagyobb érdeklődést mutatni a magyarok szenvedése vagy pillanatnyi problémái iránt, mint a XX. század. Éppen ezért a panaszkodás kultúrája helyett az érdekképviselet és az érdekérvényesítés kultúráját kell ho gy Magyarország kövesse. Zárásként pedig engedjék meg, hogy egy Csengey Dénesidézettel zárjam. Gondoljuk csak végig, hogy ő ezt leírta 25 évvel ezelőtt, hogy mi lesz a rendszerváltás után Magyarországon, és vajon azok a veszélyek, azok a gondolatok, amike t leírt ebben a pár sorban, mennyire álltak helyt 25 év távlatából nézve: „Ez a haza a miénk. Szegénységben, szabadságban. Szeretetben? Nem árt, ha az osztozkodásig magunk között marasztaljuk az angyalt. Kisegíthet minket jó tanáccsal egyegy szenvedélyes pillanatban. Sok lesz a teríték (…) És nagyon kevés lesz, amin végül megosztozunk. Senki követelései nem fognak teljesülni. Látjuk előre, hogy senki nem fog igazán jóllakni. De azért nem fogunk rárohanni Magyarországra. Nem fogjuk szétmarcangolni. Ugye?” K öszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
