Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 30. szerda (138. szám) - A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1297 Köszönöm szé pen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden bizonnyal minden országgyűlési képviselő, függetlenül attól, hogy a patkó melyik részén foglal helyet, egyetért abban, hogy egy nemzetnek, egy országnak, egy államnak joga van megvéden ie önmagát. Minden bizonnyal abban is egyetértünk mindannyian, hogy erre a védelemre készülni kell, és azt gondolom, hogy abban sincs vita közöttünk, hogy a felkészülést többek között a védelmi eszközök beszerzésével lehet és kell garantálni, biztosítani. A védelmi beszerzéseket hazánkban jelenleg kormányrendelet szabályozza, és mint ahogyan arra a tisztelt képviselőtársaim minden bizonnyal emlékeznek, a közelmúltban elfogadott, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a védelmi és biztonsági cél ú beszerzések szabályozását a korábbi szabályozással ellentétben törvényi szintre utalta, figyelemmel arra, hogy az Európai Unió védelmi beszerzési irányelve a klasszikus közbeszerzésektől elválasztva azok irányelvi szabályozásától függetlenül határozza me g a védelmi és a biztonsági terület beszerzéseinek szabályozását. A törvényjavaslat alapelvi rendelkezései a védelmi és a minősített beszerzésekre vonatkozó korábbi szabályozás alapulvételével határozzák meg a törvény értelmezési kereteit, különös tekintet tel a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekekre és tekintettel továbbá a minősített adatok védelmére, valamint a közpénzek hatékony felhasználására is. Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat a korábbi rendeleti szintű szabályozáshoz képest a következő új el emeket tartalmazza. Az európai uniós védelmi irányelv, az ajánlatkérő fogalmának teljes átültetése érdekében a javaslat nem konkrét szerveket sorol fel a hatálya alá tartozóként, hanem szervtípusokon keresztül határozza meg az ajánlattévők körét, biztonság i beszerzések tekintetében ajánlatkérőként említve a közszolgáltatókat is. Ez a javaslat a korábbi szabályozástól eltérően külön nemzeti és külön uniós eljárásrendet szabályoz. Ezen túlmenően meghatározza a vegyes, tehát részben e törvény, részben a közbes zerzési törvény hatálya alá vagy az e törvény alóli kivételnek minősülő elemeket tartalmazó közbeszerzések esetén alkalmazandó jogot, és teszi ezt mind az objektíve szét nem választható, mind a szétválasztható, de objektív okból egy szerződés tárgyát képez ő elemek tekintetében. A törvényjavaslat meghatározza több gazdasági szereplő közös részvétellel jelentkezésének, illetve ajánlattételének szabályait, valamint a gazdasági szereplők egy beszerzési eljáráson belüli összefonódását gátló tilalmakat. Ugyanígy meghatározza a több ajánlatkérő által közösen megvalósításra kerülő beszerzések szabályait, tekintettel a felelősség megoszlására, valamint arra az esetkörre, amikor az Európai Unió eltérő tagállamaiból származó ajánlatkérők folytatnak le közösen beszerzés i eljárást. Előírja a javaslat a keletkezett iratok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget is. Újdonságként tartalmazza annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztató közzététele útján nyilvánosságra hozza a törvény hatálya alá tart ozó egyes beszerzési tárgyak tekintetében a következő tizenkét hónapban lefolytatni tervezett beszerzési eljárásaira vonatkozó adatokat. A törvényjavaslat a közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezéseinek alapulvételével határozza meg az eljárást megindít ó felhívás kötelező, illetve opcionálisan szerepeltethető tartalmi elemeit. Újdonságként lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előírja, hogy a dokumentációt részvételi jelentkezésként vagy ajánlatonként legalább egy részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie. A kizáró okok meghatározása az egységes irányelvi háttér érdekében a közbeszerzési törvény szerinti megfogalmazást követi. A javaslat ugyanakkor a biztonsági beszerzések tekintetében további, a gazdasági szereplőkkel szemben kötelezően érvényesítendő kizáró okokat határoz meg, illetve a nemzetbiztonsági kockázatok elkerülése érdekében többletelemeket kapcsol az általános szabályokban szereplő kizáró okokhoz.
