Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 29. kedd (137. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1246 is több ezer hektár kihasználatlan barnamezős zóna található ma is Budapesten? Esetleg EUs pénzekre ácsingózni, amelyek másra költve sokkal jobban hasznosulhatnának? Ugye, a közpénzekkel való felelőtlen hazardírozás ez is. Most szólun k, hogy a szükséges üzemviteli fejlesztések nélkül a Budapestre irányuló nemzetközi országos és elővárosi vasúti közlekedés, valamint a közép- és északbudai közösségi közlekedés színvonalának érezhető romlása jósolható, ami az egyéni közlekedési igények n övekedésével járna, az autókkal már amúgy is túlzsúfolt, rendszeres városi dugókkal, lassú eljutási időkkel terhelt budai területen. A romlás különösen az elővárosi vasúti közlekedés tartós utasforgalomcsökkenését is eredményezheti. Nyilvánvaló, hogy az u tasforgalmi és az üzemviteli problémák megoldása egyaránt éveket és százmilliárdokat venne igénybe, csakhogy a bezárást valószínűleg sokkal korábbra fogják tervezni, mintsem a bezárás feltételeit megteremteni, ha megteremteni szándékoznak egyáltalán, mivel a bezárásnak vélhetően nem Budapest közlekedésfejlesztése a fő célja, hanem anyagi haszonszerzés. Ezért sem egyeztetnek senkivel, mi pedig ezért fejezzük ki ilyen formában is jogos aggályainkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Kösz önöm szépen. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán, jobbikos képviselő úr: „Összefoglaló az Ángyánjelentésekről II.” címmel. Ötperces időkeretben öné a szó. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ahogy már az első részben is említettem, nem véletlen az, hogy Ángyán József összefoglalóját az állami földprivatizációról elkezdtem itt napirend utáni felszólalássorozatomban feldolgozni, és egyegy részletet kiemelni belőle. Azért sem l ehet véletlen, mert azon kívül, hogy egy nagyon alapos munka áll előttünk, és érdemes lenne a minél szélesebb közvélemény számára megismerhetővé tenni, ezen túl ő mint a Fideszkormány korábbi vidékfejlesztési államtitkára, nagyon hitelesen tud ezekről a k érdésekről megszólalni. Az előző részben a bevezetőben elmondtam, hogy mik a legfontosabb pillérei ennek az anyagnak, most néhány konkrétumra szeretnék rátérni, hiszen ezek a napnál világosabban bebizonyítják azt, hogy köszönőviszonyban nincs egyébként a k ormánynak a földpolitikája azzal, amit meghirdetett, sőt, amit a mai napig kommunikál. Ugye, abban maradtunk, hogy általában a kormányoknak szerte a világban három eszköze van arra, hogy befolyásolhassa a maga vidékét, a maga mezőgazdaságát. Ezek közül a t ámogatáspolitikát kell elsősorban kiemelni, illetve a birtokpolitikát, ugyanakkor nagyon fontos maga a jogi környezet is, hiszen ez határozza meg azt, hogy az előbbi kettő milyen hatásfokkal tud üzemelni. Magánál a jogszabályi környezetnél az elég beszédes , hogy a Jobbikfrakció olyannyira nem értett egyet a legfontosabb magyar vidéket befolyásoló törvénnyel, a földforgalmi törvénnyel, hogy még az elnöki pulpitust is elfoglaltuk annak idején, hogy megpróbáljuk fizikailag megakadályozni az elfogadását, hisze n ilyen szinten szembement a korábbi ígéretekkel és azzal a politikával egyébként, amit meghirdetett még a kormány 2010et megelőzően. A másik, amit említettem, az a támogatáspolitika, ott is már sokszor elmondtuk, hogy a kommunikációval ellentétben szó ni ncs arról, hogy a helyben élő kis és közepes családi gazdálkodók lennének a legnagyobb nyertesei a Fideszkormánynak, sőt azt láthatjuk, hogy az elmúlt hat évben a nagy tőkeérdekeltségek támogatottsága mintegy 50 százalékkal növekedett. De amire most részletesebben ki szeretnék térni, az maga a földbirtokpolitika. Az állam megörökölt - elég vegyes körülmények között - félmillió hektár termőföldet, amely eddig bérleti rendszeren keresztül volt hasznosítva. Sokat beszélgettünk az elmúlt éve kben arról, hogy mennyire káros volt az a folyamat, ahogy az eddigi kormányok használták ezt a területet. (20.20) Sajnos az első Orbánkormány sem volt ebben kivétel. Hasonló logikát követett, mint a szocialistaliberális kormányok, mikor is az állami föld eket, amelyek egyébként javarészt nagy
