Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 29. kedd (137. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1239 Én úgy gondolom, hogy ez nem így lesz, hogy ö nök örökös kormányzat lesznek, és azzal fejezem be, amivel legutóbb is befejeztem: fogják önök még szégyellni ezt a döntést. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének, MSZP. GÚR NÁN DOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, nem akarok eltévelyedni, nehogy azt mondja, hogy nem a tárgykörbe tartozó kérdésekkel foglalkozom. De akkor, amikor a közvagyonnak meg a közpénznek a kisíbolását látja mindenki ebben az országban, amik or a közérdekű információk eltagadását tapasztalja mindenki, akkor még ezt megfejelni olyan típusú döntésekkel, mint ami jelen pillanatban visszatükröződik, nem érzi úgy, államtitkár úr, hogy feleslegessé teszi akár ilyen értelemben az ön személyes szerepé t is ez a történet a későbbiekben? Kell ide két minisztérium, az egyik a Miniszterelnöki Hivatal Lázár János vezetésével, kell ide még egy propagadaminiszter, hogy fújja a szelet, amikor kell, arról beszéljen, amiről önök gondolják, a miniszterelnök meg ma jd elmondja meg megítéli - idézőjelbe teszem - azt, hogy mikor, mire kell pénz, és akkor Varga Mihály akár főosztályvezetőként is ki tudná ezt szolgálni, nem kellenek akkor a szakminiszterek. Minek, mi célja az egész történetnek? Nem érzi azt, á llamtitkár úr, hogy ledegradálják mindazt, ami költségvetés, mindazt, ami parlamentarizmus, mindazt, ami arról szól, hogy egy felelős tervezési folyamat alakuljon ki, mindazt, ami arról szól, hogy példaként a költségvetésben lehetőség szerint minél nagyobb egyetértéssel alakuljanak ki a tervszámok, a felhasználási keretszámok? Nem érzi azt, államtitkár úr, hogy elég nagy a mozgástér egyébként is? Van általános tartalék, van céltartalék, van a Jóisten tudja, milyen tartalék, több százmilliárd forintos nagysá grendben gazdálkodhat egyébként a kormány szabadon a költségvetés keretei között. Minek, minek mindaz, amit e tekintetben még csinálnak? Nem gondolja, államtitkár úr, hogy mindez így együtt, visszaismételve az első mondatot, hogy a közérdekű információt el tagadják, ahhoz nem lehet hozzáférni, hogy a közpénzt, a közvagyont megpróbálják ebből a keretből kivinni, hogy most még ilyen törvényeket kívánnak elfogadni, hogy a rendeleti kormányzat irányába kívánnak menni, hogy ezek a folyamatok úgy összességében nem segítik azt, hogy egy normális keretek között történő folyamat alakuljon ki vagy erősödjön? Azt gondolom, ezen mindenképpen el kellene gondolkodni. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíváne még v alaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom, és akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Tállai András államtitkár úrnak, tízperces időkeretben. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Néhány dologra szeretnék reagálni, mert úgy érzem, hogy megismétlődött az általános vita, és nem pedig a bizottsági jelentés vitája folyt, ami a napirend címe és tartalma kellett voln a hogy legyen. Valóban, a sajtóban, amikor megjelent a törvényjavaslat, akkor nagy visszhangja volt, de aztán lecsendesedtek ezek a visszhangok, mert kiderült, hogy tartalmát tekintve mégsem akkora horderejű törvényjavaslatról van itt szó, hogy ezen az egé sz ország föl tudna háborodni, és esetleg az ellenzéki pártok népszerűségét tudná javítani, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy nagy sajtója volt ennek a törvényjavaslatnak, de már nincs. Amely kérdések ma fölvetődtek, azokra próbálok néhányra válaszolni. Teh át kérdezem én, hogy az országgyűlési képviselőktől ez a törvényjavaslat milyen jogosítványokat von el. (Gúr Nándor, dr. Szakács László: Nem tudunk válaszolni, mert nem kapunk már szót.)
