Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 29. kedd (137. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - VANTARA GYULA (Fidesz):
1235 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mi is történt azon a bizonyos részletes vitán, amit Vantara Gyula képviselőtársam is említett? Nos , a részletes vita második szakaszában volt szó az általam benyújtott két módosító indítványról, amelynek során elmondtam, hogy mit tartalmaznak ezek az indítványok, de a kormány képviseletében jelen lévő főosztályvezető úr nem igazán tudott érdemi válaszo kat adni, hogy tulajdonképpen miért is utasítja el a kormányzat részéről ezek elfogadását, illetve hogy miért nem tartják jó ötletnek ezeket. Az egyik javaslatom szerint 40 százalékban maximáltuk volna a tartalék első féléves felhasználási lehetőségét. Tud juk, hogy ezt a kormányzat teljes egészében fel akarja szabadítani, és a kötelezettségvállalások tekintetében akárhány százalékkal túl is lehetne lépni, de nemcsak ezt a 40 százalékot, hanem akár a 100 százalékot is. A másik módosító indítványom szerint a nemzetgazdasági miniszter hatáskörében szerettük volna megtartani a tartalékokról szóló döntést. Érdekes módon pont a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője nem tartotta fontosnak és jelentősnek ezt a kérésünket, ezt az indítványunkat, így aztán ma ga a bizottsági vita is csak ennyiből állt. Az összes többi érvemet majd szeretném a vita további részében kifejteni, ha lehetséges. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Lehetséges lesz. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselő i felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, ami látható a kijelzőn. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Vantara Gyula képviselő úrnak, Fidesz. VANTARA GYULA ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. számú törvény módosítása fekszik előttünk, amelynek általános vitájára március 16án került sor, majd ezt követően a Költségvetési bizottság március 22i ülésén a részletes vitát is l efolytatta és lezárta azt. A benyújtott törvényjavaslat mindössze pár oldal, de azt gondolom, hogy annál fontosabb intézkedéseket tartalmaz, ezért érdemes megint pár szót ejteni ennek a törvényjavaslatnak a céljáról. Az államháztartási törvénynek ez a módo sítása lehetőséget ad arra, hogy a költségvetés előirányzataiban keletkező megtakarításokat vagy többletbevételeket a kormány úgy tudja majd elkölteni, hogy nem várja meg, amíg abból maradvány lesz, ezáltal a közfeladatokat a jelenleginél gyorsabban, haték onyabban lehet ellátni, hiszen az év közben felmerülő pénzügyi igényekre lehet majd gyorsabban forrást találni, de maximálisan betartva a szigorú költségvetési fegyelem szempontjait. Most pedig tekintsünk át a törvénymódosítás által néhány részletet, amely ek a költségvetés végrehajtására is kihatással vannak. Az Országgyűlés a költségvetési törvény elfogadásával felhatalmazza a kormányt, hogy hajtsa végre azt átláthatóan és hatékonyan. A kormány is érdekelt a hatékony végrehajtásban, és emellett nagy szabad sága van. A költségvetési keretek kezelésében, azok átcsoportosításában nyilván van néhány olyan elem, amikhez nem nyúlhat. Nem várja meg tehát a kormány, ahogy az imént is mondtam, hogy maradvány keletkezzen, ami segíti annak évközi hatékony felhasználásá t. (19.30) Bármelyik célra a minisztériumi keretek között eddig is volt mód az átcsoportosításra. Természetesen a költségvetés zárszámadásakor részletesen be kell számolni az átcsoportosítások helyéről, magyarul: honnan hová és milyen mértékben. Azokra a v ádakra, amelyek a hatáskör elvonásáról szólnak az Országgyűlés vonatkozásában, annyit szeretnék kihangsúlyozni, hogy nem von el az Országgyűléstől hatásköröket ezen törvényjavaslat. Azok a határozatok, amelyekkel ezeket
