Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 29. kedd (137. szám) - Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről szóló határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1207 hatalmat gyakorlók, az emberek bizalmából itt állók, azok pontosan tudjuk, hogy a nyelvet mennyi mindenre lehet használni. Lehet rossz dologra használni, lehet vele hazudni, lehet vele félrevezetni, lehet vele manipul álni, lehet vele embereket befolyásolni. És lehet a nyelvet jó dolgokra használni, hiteles dolgokra, például ami a legfontosabb, az igazság kimondására és az igazság felismerésére vagy a vélemények őszinte összeütköztetésére és az értelmes viták és érvelés ek megvalósítására. Talán nem véletlen hívom föl képviselőtársaim figyelmét, hogy Széchenyi István legfontosabb művének a „Hitel” című szót adta, ami retorikai értelemben megtévesztő, hiszen nem bankkölcsönnel, nem a korabeli gazdasági viszonyokkal függ el sősorban össze, hanem a hitelesség kérdésével. A hitel a hitelesség kérdését jelenti, ez mutatja, hogy az ethoszt, az etikát, a jellemet, az erkölcsöt és a hitelességet Széchenyi hogyan kapcsolja össze a politikai nyelvvel, s hogyan kommunikál politikai ér telemben, és hogyan húz erkölcsi mércét minden politikus kortárs és utód számára. Elkötelezettséget és értékválasztást is jelent, ami meggyőződésem szerint még a cselekvés szabadságánál is fontosabb, hiszen a szabadság mégiscsak azt jelenti, hogy tehetünk jót és rosszat is, de hogy ezt milyen módon gyakoroljuk, hogy jót vagy rosszat tehetünk, hogyan élünk a szabadságunkkal, az alapvetően erkölcsi kérdés. Szintén Berzsenyi: „Így minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, mely ha megvész: / Róma ledű l, s rabigába görbed.” Nem véletlenül volt ez a vers és Berzsenyi Dániel kedvenc költője Széchenyinek, tekintettel arra, hogy az ethosz és a nyelv összekapcsolása világosan megmutatkozik. Németh László azt írja: „1850 és 1880 között a magyarság nem harminc évet, hanem három századot öregedett. Öregedett - bonyolultabb lett és gonoszabb. Megvalósította Széchenyi reformjait, és kiirtotta magából Széchenyi szellemét.” Azért nagyon fontos számunkra Széchenyi szelleme a mai nap folyamán, mert nem elég megvalósít ani a reformokat, nem elég megvalósítani a jólétet, nem elég megvalósítani a haladást; nem adhatjuk föl azt a politikai erkölcsöt, amelyet képviselnünk kell vagy kellene, hiszen a politika és a történelem, tévednek, ha azt gondolják, hogy a jelen tudománya : a múlt, a jelen és a jövő tudománya egyszerre. Széchenyi emlékét idézve arra kérem önöket, hogy tartsák meg a hitelességet, és az etika és az ethosz jegyében járjanak el mindennap. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, mini szter úr. Tájékoztatom miniszter urat, hogy a zárszó elmondására 3 perc áll rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Hoppál Péter államtitkár úrnak. Parancsoljo n, államtitkár úr! DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az általános vita kezdetén már ismertettem a Ház előtt, a kormányzatot természetesen nem hagyja hidegen a 225 éves jubileumi évforduló, hiszen egy kormányhatározattal már adózott Magyarország Kormánya Széchenyi István gróf születésének 225. évfordulója előtt, és ennek kapcsán már a korábban felsorolt épületek, objektumok felújításával, illetve országos programokka l adózunk nemzetünk nagyjának emléke előtt. Nagyon fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az Országgyűlés egészének támogatása, amely hozzájárulhat egy új egység létrejöttéhez Széchenyi vonatkozásában, ez az önálló képviselői indítvány, Lázár János, L. Simon Lás zló és Firtl Mátyás képviselőtársaink indítványa alkalmat ad arra, hogy számba vegyük nemzeti értékeinket és a reformkor, illetve a ’4849es eszmény újragondolását. Ennek kapcsán nem csupán a kormányzati intézkedések és a kormányzati döntések szükségesek, hanem valóban egy társadalmasított program létrehozása, úgyhogy örülünk annak, hogy az országgyűlési határozati javaslat is arra tesz indítványt, hogy próbáljanak meg a helyi közösségek is csatlakozni, együttműködni abban, hogy minél szélesebb körben, ors zághatáron belül és azon kívül is próbáljunk meg megemlékezni gróf Széchenyi István életműve előtt és az őáltala képviselt értékek előtt.
