Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 29. kedd (137. szám) - Megemlékezés: A brüsszeli terrorcselekményekről - Megemlékezés: Pozsgay Imre elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK:
1137 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő úr kicsit eltért ugyan a megadott címtől a napirend előtti felszólalásában, de a beszéd második részében azért rávilágított arra, hogy némi ténybeli ismereteket nem árt közölni az LMPvel a sztrájktörv ény kapcsán, többek között polgári elégedetlenség… - engedetlenség az, ami végül is kategóriaként létezik, de ez mondjuk, nem a sztrájktörvényhez kapcsolódik konkrétan. A sztrájktörvény az Alaptörvényben biztosított a XVII. cikk (2) bekezdése alapján, és a lkotmánybírósági döntés is rendelkezik arról, hogy ez nem egy alanyi természetű alapvető jog, hanem gyakorlatilag a jogalkotó nagyobb szabadsággal rendelkezik ennek a szabályozásának a kialakításánál, de nyilván ez is egyeztetetten készült el, amikor a szt rájktörvény megalkotásra került. Nyilvánvaló, hogy jogellenesen nem gyakorolható a sztrájk, hiszen a jogok nem lehetnek korlátlanok, a kötelezettségek pedig korlátozottak, ahogy némelyik parlamenti képviselő néhány felszólalásában érzékeltetni szeretné. Na gyon fontos lényegi eleme a sztrájknak, hogy a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeinek a biztosítására folytatható sztrájk, és a politikai nyomásgyakorlás ebből a körből ki van zárva. Tehát nagyon dicséretes az LMPnek mint politikai pártnak az a te vékenysége, hogy új sztrájktörvényt akar alkotni s ebben a szakszervezeteket is megkeresi, de ha a szakszervezetekre bíznánk a gazdasági és a szociális érdekek védelmét, talán akkor mindenki maradhatna a kaptafánál, az LMP pedig politizáljon, de nem biztos , hogy a sztrájkjog az a terület, ahol elsősorban a tevékenységét ki kellene fejtenie. Mindannyian tudjuk, hogy a sztrájk szervezésénél az elégséges szolgáltatás mértékét biztosítani kell, erre a legnagyobb garancia az, hogy a sztrájktörvényben ez bírói út on kerül meghatározásra. Tehát gyakorlatilag nem a munkáltató oldaláról, nem a kormányzat oldaláról, hanem egy független hatalmi ág, a bírói ág az, amelyik ebben végső soron eljár. Képviselő úr pontosan az oktatási területre fókuszált az elhangzottakban. A zért néhány szóban kitérnék a beszéd elején elhangzottakra is, ahol említette, hogy a KLIK fennmaradása, fenn nem maradása. Én úgy emlékszem, hogy a tárgyalások elején arról volt szó, hogy az állami fenntartás marad, és a KLIK kivezetésre kerül. Hogy ez a folyamat felgyorsult, ez csak egy ténybeli pontosítás, de éppen azt igazolja, hogy a tárgyalásoknak van értelme, mert hogyha a tárgyalások során ugyanaz az álláspont lenne az elején is és a végén is, akkor minek folytatnának a felek tárgyalásokat, tehát eg yfajta önellentmondást vélek itt felfedezni az elhangzottakban. Azokra a részekre - visszatérve a nevelésre , hogy az elégséges szolgáltatásnál mennyiben van korlátozva a sztrájkjog és mennyire nincs, azért vegyük tudomásul, hogy a nevelés, az oktatás egy speciális terület, itt gyerekekről van szó, iskolákról van szó, ahol politikai tevékenység nem folytatható. Tehát minden olyan mozgalom, ami „sztrájkoljunk együtt a gyerekekkel”, az kimondottan politikai tevékenység és a gyerekeknek a politikába való berá ngatását szolgálja, akárcsak a szülőkét, akik ugyan szolidaritási sztrájkot folytathatnak, nyilvánvaló, miután ebben a viszonylatrendszerben nem érintettek, de én nagyon óvatosan bánnék az ilyenfajta felszólításokkal és mozgalmakkal, amelyek akár Alaptörvé nybe vagy sztrájkjogba ütköző eredményeket hoznak magukkal. Tehát még egyszer, vissza kell utasítanunk minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy az ifjúság nevelésébe politikai jelszavakkal beavatkozzanak, olyan mozgalmakat indítani, amelyek gazdasá gi, szociális köntösbe ágyazva vagy álcázva gyakorlatilag nyílt politikai célokat kívánnak megfogalmazni. Nagyon nehezen értelmezhető például a legutóbbi tüntetés egyik résztvevőjének a kijelentése, amely úgymond bocsánatkérésre szólított fel bizonyos álla mi szereplőket, amikor tudhatjuk, hogy ez nem gazdasági és nem szociális szféra, tehát megint csak nehezen értelmezhető a sztrájkjog gyakorlásaként. Nyílt politikai hecckampány zajlik időnként, szemben azzal, hogy a pedagógusok és az iskolák többsége valób an tárgyalásokat folytat a kormányzattal, és úgy tűnik, hogy eredményre fognak vezetni ezek a tárgyalások. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK :
