Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 21. hétfő (136. szám) - Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Az egészségügy nem lehet szerencsejáték?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1110 valóságban sajnos továbbra sem tö rténik semmi, ahogy az elmúlt öt év alatt sem igazán történt ezen a területen. Az új szuperkórházról is inkább csak beszélnek, és milliárdokat költenek az előkészítésére, de ennél tovább nem jutottak, miközben számos kórházban még most is olyan érzése lehe t az embernek, mintha néhány évtizedet visszament volna az időben, ahova ugyanis nem jutott uniós forrás, ott a kormány nem költött semmit a fejlesztésekre. Erre a helyzetre nem egy szuperkórház a megoldás, hanem az lenne, ha az összes kórházban felszámoln ák az áldatlan állapotokat, és garantálttá válna, hogy el tudják látni a betegeket, ha már egyszer odairányították őket, jelenleg ugyanis ez sincs biztosítva. Ugyanúgy nincs biztosítva, hogy ha egy mentő már kiérkezik a beteghez, akkor az a beteg még időbe n ellátást kapjon. Budapesten az esetek közel felében a mentőknek vesztegelniük kell, mire a kórházak át tudják tőlük venni a beteget, és ez már nemcsak a munkaerőhiányról, az alulfinanszírozottságról szól, hanem a szervezésben is komoly hibák vannak. Ezér t tudni szeretném, hogyan kívánnak tenni azért, hogy csökkenjen a vesztegléssel töltött idő, ami évente csak Budapesten 1 696 210 perc. Mit fognak tenni, hogy ne kelljen fél napokat váróban tölteni egy műtét után, mire hazaviszik a beteget? Mit fognak tenn i a betegszállítók, hogy minden beteget be tudjanak vinni a kórházba (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ne csak azokat, akikre éppen jutott idejük? Mit tesznek azért, hogy ha utcán lesz rosszul valaki, az bejusson a kórházba ? Várom a válaszát. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt öt évben nem volt olyan év, amikor az Ealapnak, az Egészségbiztosítási Alapnak az összege ne emelkedett volna nagyobb arányban, mint amekkora az infláció, a pénzromlás értéke volt. Ezért mondhatjuk el, hog y most már - a korábbi, körülbelül 1500 alatti helyett - 1900 milliárd forint fölötti az, amivel az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodhat. A legnagyobb nyertese az elmúlt időszaknak az alapellátás volt, a háziorvosok voltak, azzal a többször tízmilliárd fo rintos támogatásemelkedéssel, amivel a költségvetés növelte a rendelkezésükre bocsátott összegeket. Összességében 40 százalékkal nőtt az alapellátásra fordítható összeg, és kiegészítette ezeket a kártyapénzeket, ami havi legalább 130 ezer forint pluszt jel entett, és idén még egyszer ennyit a háziorvosok számára az, hogy a háziorvosoknak a letelepedéséhez, a praxisvásárlásához szintén komoly, többmilliós, vissza nem térítendő támogatásokat adott az állam. Ön is utalt arra, hogy 500 milliárdos kórházi és egés zségügyi fejlesztés zajlott le az elmúlt öt évben, elsősorban uniós forrásból; ez több mint 100 milliárd forintnyi korszerű berendezést, eszközt jelentett a kórházakban, 300 milliárd forint fölötti kórházépületfejlesztést. És sok esetben, tisztelt képvise lő úr, olyan műszereket cseréltek le ebből a több mint 100 milliárd forintból, amelyeket 40 éve állítottak szolgálatba a kórházban, és azóta ezeknek a korszerűsítésére nem került sor, pedig azért legalább emberöltőnként egy ilyesfajta fejlesztésre sor kell ett volna hogy kerüljön, de nyilván ennél sokkal sűrűbben is. Nem kéthárom évnyi problémát kellett tehát megoldani, hanem több évtizednyi problémát kellett elkezdeni kezelni, és a vidéki kórházaknak azok a részei, amelyek a fejlesztésből részesülhettek, m a már bőven európai színvonalúak, viszont a hozzáférés, az egészségbiztosítási szolgáltatásokhoz jutás, az egészségügyi közszolgálati szolgáltatásokhoz való jutás sokkal egyszerűbb ma Magyarországon, mint Angliában, Amerikában vagy sok más fejlett nyugati országban. Ezt egészítette ki az a 27 százalékos béremelés, amelyet természetesen folytatni
