Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 21. hétfő (136. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Hány közszolgálati állást váltanak ki olcsóbb közmunkával?” címmel - DR. SZÉL BERNADETT (LMP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1100 címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadá sra Cseresnyés Péter államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem a képviselő asszonyt, hogy elfogadjae a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Igen, látom, képviselő asszony jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Szél Bernadett képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Elfogadom az ön személyét, bár jobban szerettem volna az eredetileg megcímzett politikussal beszélni, ugyanis egy olyan jelenségről van sz ó, ami már nem tűrhet halasztást, hogy megállítsuk; egy olyan jelenségről van szó, ami a kisemberek bőrére megy; egy olyan jelenségről van szó, ami az egyik leggusztustalanabb, amit a Fideszkormányzás ideje alatt Magyarországnak meg kellett tapasztalni. A rról van szó, hogy ebben az országban a közmunkaprogram nagyrészt arról szól - és egyre inkább arról szól , hogy embereket kirugdostak a rendes állásukból, és közmunkásként vagy őket, vagy másokat visszafoglalkoztatnak. Ezt önök egyébként feketén fehéren be is ismerték, van egy jelentés a kezemben arról, hogy találtak ilyen embereket szép számmal, akikkel ez megtörtént; ezt önök adták ki a kezük közül. Csakhogy márciusban az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tartott egy ülést, részletes adatokat kért ki a kormányzattól, amiket azonban nem kapott meg. Az ülésen is elhangzott, hogy a közmunka a valóságban visszafelé működik, nem arról van szó, hogy visszavezeti az embereket a munkaerőpiacra, hanem arról van szó, hogy gyakorlatilag közszolgálati áll ásokat váltanak ki ezzel. Esküköteles vagy szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozókat cserélnek le olyan emberekre, akik olcsóbban végzik ezt a munkát, kényszerből, mert más lehetőségük nincsen, de nincsen hozzá szakképzettségük. Az a legborzasztóbb, hogy ezt a teljesen jogellenes gyakorlatot a magyar kormányzat teljesen nyíltan támogatja. Évről évre nő a közmunkások aránya a közszféra dolgozói között, tavaly ez 20 százalékot ért el, vagyis mondjuk ki, úgy működik a rendszer, hogy minden ötödik állami foglalkoztatott közmunkás. A szakszervezetek szerint pedig 45 ezer olyan közmunkás lehet, aki korábban közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett. Próbáltam utánajárni a BMben - akik ezt az egész programot elvileg működtetik , hogy adjanak számot erről a j elenségről, szomorúan mondom, hogy egy darab információ nincsen erről, gyakorlatilag a közmunkaprogramok ellenőrzését ellátó tárca erre vonatkozó adatokat nem szerepeltet a jelentésében. Tisztelettel kérdezem, hogy önöknek mi a stratégiája. A kormányzatnak mi a stratégiája a helyzet rendezésére? ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mint már a felvezetőben említettem, a választ Cseresnyés Péter államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi ál lamtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Az idézett OKÉTülésen én vettem részt, és azt kértem az ottani felszólalótól, aki hasonló mondatot és gondolatot fogalmazott meg, hogy legyen szíves, mondjon konk rét példákat, mert általában hangoznak el ezek a vádak, de még konkrét példákat senki sem mondott. Én volt önkormányzati vezetőként is kíváncsi lennék arra, hogy melyik önkormányzati vezető mint foglalkoztató, munkaadó meri megkockáztatni azt, hogy törvény ellenesen tesz valamit. Úgyhogy, amikor ilyen gondolatokat fogalmaz meg, és próbál sejtetni valamiféle visszásságot, akkor kérem, támassza is alá konkrét tényekkel ezt, ugyanis a közfoglalkoztatás - ahogy ön is nagyon jól tudja - a hosszabb ideje elhelyezk edni nem tudó emberek érdekében született meg, és többségükben alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek ezek az emberek, tehát nemhogy