Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 15. hétfő (127. szám) - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
11 ELNÖK : Tisztelt Ház! Most a képviselőcsoportok válasza következik . Miután miniszterelnök úr felszólalása meghaladta a 20 percet, ezért minden frakciónak 8 perc áll rendelkezésére. Egyelőre senki nem jelentkezett. Schiffer András, parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Először is az teljesen nyilvánvaló az elmúlt fél év fejleményei alapján, hogy a berlini, brüsszeli politika a migrációs válság kezelésében megbukott. A helyzet viszont úgy áll, hogy az, ami az elmúl t évben történt Európa kapuinál, könnyen lehet, hogy csak előjele, előjátéka egy sokkal komolyabb nyomásnak. A Gallup felmérése szerint több mint 400 millió ember kelhet útra a következő években. Nyilvánvalóan a Wilkommenskultur politikája csődöt mond ebbe n a tekintetben, de az is biztos, hogy ekkora tömeget önmagában kerítésekkel feltartóztatni nem lehet. Éppen ezért a tekintetünket arra is rá kell vetni, hogy egyáltalán hogyan alakulhatott ki egy ilyen helyzet. Szembe kell nézni azzal, hogy ez a globális világrend van válságban, ami előidézi a szélsőséges globális egyensúlytalanságokat, és ennek okozója a szabályozatlan fegyverkereskedelem. Okozója az, hogy a globális nagyvállalatok az olcsó munkaerőt lefölözik a végekről, és ne legyen tévedés, ez sújtja M agyarországot is. Okozója a szabadkereskedelem, az hogy a centrumországok, a globális nagyvállalatok gátlás nélkül elrabolhatják a szegényebb országok természeti erőforrásait. Amikor erről beszélünk, szólni kell arról is, hogy a magyar kormány politikája l egalább négy ponton nem védekezik, hanem éppenséggel felerősíti ezeket a globális tendenciákat, erősíti a globális kizsákmányolás nyomását Magyarországon. Miről van szó? Gondolok egyrészt arra, hogy Magyarországnak határozottan és világosan nemet kell mond ania az EurópaAmerika közötti szabadkereskedelmi egyezmény tervére. Gondolok arra, hogy haladéktalanul el kell fogadja a parlament az LMPnek azokat a javaslatait, ami az offshore lovagok kiseprűzéséről szól, azért, mert az előbbi, a szabadkereskedelmi eg yezmény nem más, mint egy hatalmas fegyver a globális kizsákmányolás kezében. Amikor az offshore lovagokról beszélünk, gondoljunk arra, hogy a magyar államadósság két és félszeresét pumpálták ki Magyarországról az elmúlt 25 évben. Ma azért nincs pénz szoci ális bérrendezésre vagy az egészségügyi bérrendezésre, mert ezt a pénzt ellopják. Harmadrészt, önök belesimulnak a válságot, a bevándorlási krízist okozó globális folyamatokba akkor, amikor kötik a stratégiai partnerségi megállapodásokat, akkor, amikor bes záll a magyar kormány és nemcsak ön, hanem az ön elődei is már beszálltak a lefelé tartó bérversenybe. És akkor itt három dologról beszélnünk kell. Egyrészt önök nyakrafőre kötötték a stratégiai partnerségi megállapodásokat, például olyan összeszerelő üze mekkel, itt a Mercedesre gondolok (Derültség a kormánypárti padsorokban.) , akik például az elmúlt évben a 20 milliárdos nyereségüket úgy, ahogy van, kipumpálták Magyarországról. A stratégiai partnerségi megállapodásoknak köszönhetően a magyar kormány kilen cszer annyi pénzt ad a multiknak egy munkahely teremtésére, mint amennyit egy hazai kis- és középvállalkozásnak, azért, hogy utána az ide betelepülő összeszerelő cég a németországi munkásbér ötödéért, hetedéért robotoltassa a magyar munkaerőt. Teljesen vil ágos, hogy ez a politika a globális nagyvállalatok, a német nagyvállalatok cselédjévé teszi a magyar munkavállalókat. Amikor ön például SzaúdArábiában Kóka János által megtámogatva a magyar munkások bérére alkuszik, akkor nem tesz mást, mint magyarok mill ióit ítéli rabszolgasorsra. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az elmúlt évek politikája odavezetett, hogy a magyar gazdasági szerkezeten belül a járműgyártás aránya megnövekedett, és azoknak az ágazatoknak a részesedése, gondolok itt az élelmiszeriparra, az elek tronikai iparra, amelyek a tudástőkére, Magyarország természeti adottságaira alapoznak, visszaesett. Egy olyan pályára állította Magyarországot, ahol
