Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 8. csütörtök (104. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011. május 31. és 2011. december 31. közötti üzleti évéről szóló, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti üzleti évéről szóló, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő... - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
995 Az alap 2013 végére gyakorlatilag elköltötte a rábízott vagyont. Az ÁKK Zrt. honlapján elérhető információk szerint az alap 2011 óta összesen 2034,9 milliárd forintnyi - azaz a GDP 6,7 százalékát kitevő - vagyont fordított az államadósság csökkentésére, 459 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe, illetve az elkülönített állami pénza lapokba, valamint 233,2 milliárd forint reálhozamot fizetett ki, ahogy erre is utalt képviselőtársam az előbbiekben. Figyelemre méltó, hogy az alap a vagyonába bekerült értékpapírokat a bekerülési értékhez képest 2011ben 18,4 milliárd forintos veszteségge l, ’13ban pedig 40,17 milliárd forintos veszteséggel értékesítette, és csak egyetlenegy évben, 2012ben sikerült nekik mintegy 5,8 milliárd forintos többletet elérni az értékpapírok eladása kapcsán. Nem kívánom megismételni azokat a GDPadatokat, amelyeke t Tóbiás képviselőtársam elmondott, de nyilvánvalóan látszik és meg is állapítható, hogy az alap segítségével a kormány úgy költötte el közel 3 millió ember időskorára félretett, a GDP közel 10 százalékát kitevő, mintegy 3000 milliárd forintnyi nyugdíjcélú megtakarítását, hogy abból az államadósság érdemben nem csökkent, nem került fenntartható pályára, ugyanakkor a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett tagok megtakarításai sincsenek meg. Plusz az egyéni nyugdíjszámlákra vonatkozó ígéretek sem telje sültek, erre is szeretnék nyomatékosan visszatérni. A kezdetben szóban és politikai nyilatkozatokban, valamint kormányhatározatban - írásban is megjelent - beígért egyéni számla eleve hazugság volt, hiszen a mai nyugdíjrendszerben a nyugdíjjogosultság nem kötődik semmilyen számlához; ez egy olyan felosztókirovó rendszer, ahol az aktívak befizetéséből fizetjük a következő hónapban a jogosultak járadékát. Egy több évtizede létező, folyamatosan korszerűsödő nyilvántartási rendszer van, amely alapján kezelik példának okáért, mondjuk, a szolgálati időket. Az látszik, hogy milliárdokat költenek el az úgynevezett egyéni számla bevezetésére az informatikai fejlesztésekben, de ennek nyoma nincs sehol, csak a pénzt költik el. Mellesleg megjegyzem: a legfrissebb adat ok szerint a nyugdíjrendszerből mintegy 869 milliárd forintot vont ki ötéves regnálása alatt az Orbánkormány. Ahogy említettem, a 2011ben rögzített rendelkezések is hazugok voltak, amelyek azt a látszatot keltették, hogy létrejön egy úgynevezett társadal ombiztosítási egyéni számla, amelyen vezetik majd a befizetéseket, köztük a korábbi magánnyugdíjpénztári tagdíjakat is, mivel akkor már tudták, hogy a befolyó összegeket nem a nyugdíjrendszer számára teszik félre. Egyszerűen el akarták költeni ezt a pénzt. Tisztelt Ház! A továbbiakban a szabályozási hiányosságokkal, a működéssel kapcsolatos mulasztásokkal kívánok foglalkozni, és a letétkezeléssel kapcsolatosan is észrevételeket szeretnék tenni. Nézzük a szabályozási hiányosságokat! Az alap létrehozásáról sz óló törvény hatálybalépése, az alap 2010. december 22ei létrehozatala és az alap tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat hordozó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törv ények módosításáról szóló 2011. évi CLIV. törvény végrehajtásáról szóló 7/2011es kormányrendelet megalkotása között több mint öt hónap telt el. Az alap irányító testülete ugyanakkor a tevékenységét szabályozó végrehajtási rendelet nélkül is megkezdte műkö dését 2011. május 18án. És ezért nem vették a fejét senkinek? Senkinek nem vették a fejét ezért a hanyagságért, ezért a trehányságért?! Második megjegyzésem: a 2010. december 22. és ’11. május 31. közötti időszakban lett volna ideje felkészülni mind az al ap irányító testületének, mind az ÁKK Zrt.nek az átveendő 3000 milliárd forintos vagyon kezelésére. Az alap irányító testülete már 2011. május 18án hatalmazta fel az ÁKK Zrt. vezérigazgatóját egy részletes értékesítési stratégia kidolgozására, de ennek m egvalósítására és elfogadására csak 2011. október 6án került sor. Mindez azt jelenti, hogy az alapnak 2011. október 6áig nem volt elfogadott értékesítési stratégiája. Az alap irányító testülete ugyanakkor a május 31e óta eltelt időszakban az állampapíro k visszaadásán kívül mintegy 450 milliárd forintnyi egyéb eszközt is értékesített. Az értékpapírok értékesítésén elért veszteség - ahogy említettem a bevezetőmben - 2011ben 18,4 milliárd forint volt,
