Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
92 IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hazánkban a Greenpeace Magyarországért Mozgalom tette elérhetővé Ferenc pápa 2015. július 9én elhangzott beszédét, amelyet a bolíviai Santa Cruzban, a népi mozgalmak világtalálkozóján mondott el. Szavai útmutatáskén t szolgálhatnak mindenkinek, aki felelősen gondolkodik az emberek közti igazságosságról és a Föld jövőjéről. Ferenc pápa felteszi a kérdést, észrevesszüke, hogy valami nagyon rossz történik a világunkban, amikor a talaj, a víz, a levegő és az élőlények fo lyamatos veszélynek vannak kitéve. Látjuke vajon, hogy mindezek már a globálissá vált rendszer részei? Észrevesszüke, hogy ez a rendszer a „profit mindenáron” mentalitást tette uralkodóvá? Ahhoz, hogy a maga teljességében lássuk világunk folyamatait, elő ször meg kell értenünk, hogy a bolygó bármely részén történő minden jelentős cselekedetnek univerzális, ökológiai, szociális és kulturális hatásai vannak. Ezek a hatások országokat fölemelnek, más régiókat pedig nyomorba döntenek. Ma a pénz mérhetetlen haj szolása az uralkodó nézet. A közjó szolgálata elfelejtődött. Amikor a tőke bálvánnyá válik és vezérli az emberek döntéseit, amikor a pénz iránti mohó vágy uralkodik, az rombolja a társadalmat, megbélyegzi és rabszolgává teszi a férfiakat és a nőket, rombol ja a testvériséget, egymás ellen fordítja az embereket. Tisztelt Ház! A kialakult helyzet azonban azon túl, hogy nem fenntartható, nem is megváltoztathatatlan. A világ állandóan változik, és a változás iránya nagyrészt rajtunk múlik. Ferenc pápa a pozitív változás zálogát három feladatban látja. Elsőként a fejéről a talpára kell állítani a dolgokat és tisztázni, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság az emberért. Az emberek és a természet nem állhatnak a pénz szolgálatában. Mondjunk nemet a k irekesztő és egyenlőtlen gazdaságra, ahol a pénz inkább uralkodik, mint szolgál. A gazdaságnak nem a javak felhalmozási rendszereként, hanem közös otthonunkkal való gazdálkodásnak kellene lennie. Egy ilyen gazdaság létrehozása nem csupán kívánatos és szüks éges, de lehetséges is. Ez nem egy illúzió, nem egy utópia. A világunkban elérhető források ugyanis és a generációk munkájának gyümölcse és a teremtés ajándékai több mint elegendőek az emberhez méltó élethez. A második feladat az Ferenc pápa szerint, hogy egyesítsük az embereket a béke és az igazságosság útján. Az emberek saját sorsuk kovácsai szeretnének lenni. Nem akarnak gyámságot vagy beavatkozást azok részéről, akik nagyobb hatalommal rendelkeznek, és uralmuk alá kényszerítik a kisebb hatalommal bíróka t. Sem a valós, sem pedig a megragadott hatalomnak nincs joga megfosztani az embereket az önrendelkezésük gyakorlásától, mert olyankor szoktak elkezdődni a gyarmatosítás új formái. Ez a mammon rejtőzködő befolyásának tűnik; tőkés társaságok, hitelügynökség ek, bizonyos szabadkereskedelmi egyezmények és megszorító intézkedések bevezetése, amelyek mindig szorítanak egyet a munkások és a szegények nadrágszíján. A gyarmatosítás a szegény országokat pusztán nyersanyagok termelőivé és olcsó munkaerővé alacsonyítja . Ez az egyenlőtlenség olyan erőszakot szül, amelyet sem a rendőrség, sem a katonaság, sem a hírszerzés nem tud ellenőrzése alatt tartani. Mondjunk nemet a gyarmatosítás régi és új formáira! A harmadik feladat, amelyet a pápa hangsúlyoz, talán ma a legfont osabb számunkra: ez földanyánk védelme. Jó ideje ugyanis büntetlenül zajlik közös otthonunk kirablása, letarolása és megkárosítása. E folyamatnak gyáván védelmére kelni komoly bűn. Nem engedhetjük meg bizonyos globális, ámde nem univerzális érdekeknek, hog y uralkodóvá váljanak államok és nemzetközi szervezetek felett és azt sem, hogy folytassák a teremtés rombolását. Felszólalásom végén is Ferenc pápa szavaival zárom. Tehát ne féljünk kimondani: változásra van szükségünk. Változást akarunk. Mondjuk együtt s zívből: ne legyen család lakhatás nélkül; ne legyenek parasztok föld nélkül; ne legyenek munkások jogok nélkül; ne legyenek emberek önrendelkezés nélkül; ne legyenek egyének
