Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
890 látszani mindeközben, ez egészen elképesztő. És mindezt nem a törvények kijátszásával, ha nem olyan jogszabályok megalkotásával, amelyek ennek a folyamatnak kedveznek. Jól jellemzi a helyzetet az egyik örökös nyertes nyilatkozata, aki egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy ha Istennek egyszer az a szándéka vele, hogy folyamatosan nyerjen a pályázatokon, akkor ő mit tehet Isten akaratával szemben. Nos, hölgyeim és uraim, az én meglátásom szerint ez nem Isten akaratából történt, nagyon is emberi kezek irányították azokat a pályázati kiírásokat és döntéseket, amelyek révén örökös nyertesekrő l beszélhetünk Magyarországon, és ma már nem az a hír, ha egy kormány közeli csoport, egy kormány közeli vállalkozó komoly összeget nyer egy közbeszerzési eljárás keretében, hanem az a hír, ha véletlenül nem ő nyer. Nem Isten akarata tehát, hanem nagyon is emberi szándékok és nem tisztességes emberi szándékok motiválják ezeket a döntéseket. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy szakmai szempontból a Magyar Köztársaság (sic!) költségvetése átláthatatlan, és ami pe dig látható és érzékelhető belőle, az társadalmilag igazságtalan, a Magyar Szocialista Párt a benyújtott törvényjavaslatot nem fogja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak. Több mint 14 perce van. DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési törvény talán az ország legfontosabb törvénye. Kiderül belőle, hogy egy kormány milyen tá rsadalomfilozófiát követ, hogy egy adott évben mely társadalmi rétegektől mennyit von el és kinek mennyit juttat a közösből az állam. A 2014. évi költségvetés végrehajtásának áttekintéséből egyértelműen kirajzolódik a Fidesz teljesen eltorzult, kirekesztő, megbélyegző társadalompolitikája. Az az elosztási rendszer, amelyet az elmúlt 5 évben önök létrehoztak, nem szól másról, mint ahogy Lázár János fogalmazott: akinek nincs semmije, az annyit is ér. Bár tegnap mást is mondott egy bizottsági meghallgatásán az állami cégvezetők lopási hajlamáról, de erről majd később fogok szólni. Tehát a filozófia lényege, hogy a jól kereső keressen többet, a kiskeresetű pedig keressen kevesebbet. (10.40) Tulajdonképpen ez egy fordított mese, egy antimese, egy fordított Robin Hood, ahol a szegényektől vesznek el és azt odaadják a gazdagoknak. A személyi jövedelemadó jelenlegi torz rendszere olyan jelentős mértékben kedvez a magas jövedelemmel rendelkezőknek, hogy ezt a családi adókedvezmény sem képes ellensúlyozni. A háromgyere kesek igen jelentős adókedvezményét pedig csupán egy igen szűk kör, a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők, számszerűen a foglalkoztatottak felső egyötöde képes csak igénybe venni. A kormány 2014re 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ehhez képest , ahogy ezt hallhattuk már, 3,6 százalékos volt a GDPnövekedés. Ehhez képest a szociális területre a tervezetthez képest is kevesebbet költött a kormány, nemcsak a GDP arányában, hanem valóságosan, nominális értékben is. A 2014es tervek szerint az államh áztartás a konszolidált funkcionális kiadásaiból még 58,5 százalékot fordított volna jóléti funkciókra, a tényszám szerint viszont mindössze 54,7 százalékát fordította ezekre a kiadásokra. Tehát kevesebbet, mint amennyit eredetileg tervezett. GDParányosan még 29,5 százalékot fordított volna az állam 2014ben a jóléti funkciókra, ebbe beletartozik az oktatás, az egészségügy, a szociális juttatások; az adatokból, a beszámolóból viszont egyértelműen látható, hogy a kormány nemcsak a tervekhez képest, de még a 2013. évihez képest is kevesebbet fordított jóléti kiadásokra. 2013ban a GDP közel 31 százalékát költötte az állam jóléti kiadásokra, 2014ben ténylegesen már csak 28 százalék volt ez a szám.
