Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, az Európai Űrügynökséget létrehozó alapokmány részes államai és az Európai Űrügynökség között a minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás kihi...
857 Gyüre képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy szerintem nem helyes az a párhuzam, amit ön vont a strasbourgi Emberi Jogi Bí róság bírái és a magyar bírók, magyar bírósági szervezetben dolgozó bírák között, mert nem az ő jogállásukkal lehet párhuzamot vonni, hanem az alkotmánybírák jogállásával. Ugyanis a rendes bíróság tagjait az Alaptörvény értelmében legkorábban a 30. életévü k betöltése után lehet kinevezni, és egy hároméves periódus után határozatlan időre kerülnek kinevezésre. Itt pedig egy olyam mandátumról beszélünk, ami kifejezetten egy meghatározott, 9 éves időszakra vonatkozik. Tehát nagy különbség van a karrier, az ezt az életpályát, élethivatást választó bírák és az ilyen bírói testületekbe jelölt bírák között, hiszen ezekben, mint például a luxembourgi európai uniós bíróság vagy az Emberi Jogi Bíróság vagy akár a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság tagjait meghatározott időtartamra, 6, 9 évre választják vagy pontosabban jelölik. (19.00) Ezzel szemben a rendes bíróknak, ha nem követ el hibát, hogy így mondjam, ha nem hibázik olyan módon, hogy az a jogállását is veszélyeztetné, akkor a 30 éves kortól egészen a nyugdíjkorhat ár betöltéséig lehetősége van a bírói tevékenységet végezni. Tehát az egészen más helyzet, a rendes bírák hivatali ideje az elmozdíthatatlanságuk miatt, hiszen őket, ahogyan mondtam, nem meghatározott időre jelölik, és más dolog az ilyen bírói testületekne k a bírói mandátuma. Elnézést, hogy félreérthető volt, amit mondtam, azért is helyesbítettem, hogy a belpolitikai vitáinknál a strasbourgi példa inkább az Alkotmánybírósággal vethető össze, hiszen az alkotmánybírósági törvény szerint minimum 45 éves életko rban választható alkotmánybíróvá valaki, és legfeljebb 70. életévéig választható. Ott kezdődtek a vitáink, amikor úgy döntött az Országgyűlés, hogy nem szűnik meg a 70. életévével a mandátuma az alkotmánybírónak, hanem kitölti a 12 éves mandátumát. Hasonló a szabályozás a strasbourgi bíróságon is, csak ott, ahogyan az előbb megbeszéltük, 65. életévéig kell őt jelölni, és kitöltheti a 9 éves mandátumát. Tehát ezzel lehet inkább párhuzamot vonni, és nem a rendes bírákkal. Mint ahogyan mondtam, az ott egy élet hivatásszerűen… És nagyon helyes, minden ország alkalmazza, hogy van egy felső korhatár, a bírói felső korhatár. Nem akarom ideidézni az egész vitát, de hoztunk példákat 60 éves, 65 éves vagy akár 70 éves korhatárról is, tehát mindenféle korhatár van, és v égül úgy döntött az Országgyűlés, hogy 70 évről 65 évre csökken fokozatosan a bírói felső korhatár. Elnök úr, köszönöm szépen a törvényjavaslat támogatását, és kérem, hogy a szavazás során is szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről szóló törvén yjavaslat, az Európai Űrügynökséget létrehozó alapokmány részes államai és az Európai Űrügynökség között a minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes európai kormányok az Arian e, a Vega és a Szojuz hordozórakétáknak a Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról szóló nyilatkozatának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája
