Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
825 tűszúrástól való félelmet; ha ez azzal párosul, hogy nem kapunk tájékoztatást, hogy mi fog történni, akkor bármilyen félelem megerősödhet. Nem közhely az a hozzáállás, hogy a gyóg yításnál a gördülékeny kommunikáció legalább olyan fontos, mint a gyógyszer. Vége a nyárnak, a kormányzati tétlenkedést eddig, úgy tűnik, komolyabb következmények nélkül megúsztuk, de a beköszöntő ősz és tél nem sokat várat magára, így különösen fontossá v álik az, hogy a megfelelő körülményeket biztosítsák, hiszen a menekültek szervezete gyengébb lesz, nagyobb eséllyel terjednek el a teljesen hétköznapi és a komolyabb egészségkárosodást okozó fertőzések is. És ismételjük, ez nem a menekültekre lesz csak hat ással, de a magyar állampolgárok is fokozott veszélybe kerülhetnek. Kérdés, hogy a fűtött és megfelelő higiénés állapotokkal rendelkező tranzitzóna biztosítására alkalmase az állam, ha nem, akkor segítséget kell kérni az EUtagországoktól, pénzbeli, termé szetbeni és szakemberekre kiterjedő segítséget. Láthatjuk, hogy a magyar állam a saját rendőrei, katonái élelmezéséről sem tud vagy képes gondoskodni, így hogy lesznek képesek olyan zónát fenntartani, ahol megfelelő körülményeket biztosítanak arra az idősz akra, amíg a szűrővizsgálat lefolytatására várakoznak a menekültek. A hepatitisfertőzöttek száma jelenleg sem elenyésző a magyar lakosság körében, de a bevándorlók között jelentős esélye van, hogy magasabb arányban forduljon elő, mint az ország lakossága körében, ugyanis mind a kiinduló országok, mind a tranzitországok olyanok, hogy az egészséges ivóvízhez való hozzáférés korlátozott, és a csatornázottság, valamint a többi tényező is alacsony szintű. Ezért a hepatitis populáción belül ismert száma mindezen országokban magasnak mondható. Ha Szíriát nézzük, akkor az elmúlt két évtizedben javult a helyzet, ami a jobb infrastruktúrával volt magyarázható, de mivel évek óta háború van, az utóbbi időben mégis romolhatott a helyzet. A HIVfertőzés külön kategória, más a terjedése; persze komoly betegség, de közel 10 ezer vizsgált személyből 11 eset alacsony incidencia, új előfordulás. Ha a magyarországi helyzetet nézzük, akkor elmondható, hogy évente országosan közel 200 új esetet találnak hazánkban, ez sajnos nyilv ánvalóan emelkedő tendencia, ami nem jó jel, évente körülbelül 1015 fővel növekszik az új esetek száma. A helyzetet tovább rontja, hogy a kormányzat ellehetetlenítette a tűcsereprogramokat, és úgy általában szemérmesen hallgat az egész problémáról. Nem jó üzenet az, hogy az állam nem tesz semmit a tendencia ellen, csak akkor, amikor menekülteket lehet hibáztatni miatta. Fontos megemlíteni, hogy dr. Paller Judit vezetésével az Országos Tisztiorvosi Hivatal még ilyen politikai környezetben is korrektül telje sít, nem kelt pánikot, mindig higgadtan elmondja, hogy nincs veszély, de a kockázatokra felhívja a figyelmet. Fontos lenne hallgatni rájuk is. A törvényben szereplő javaslat tartalmi elemeit Paller Judit is kérte, tehát az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz köthető, a cél az, hogy a kérelmet benyújtó menekültek maximálisan korrekt és humánus körülmények közé kerülhessenek, és az ellátásuk is a legmagasabb színvonalat képviselje, akkor szakmailag nem igazán kifogásolható, és ez támogatható is lenne. A problémá t a megvalósíthatóság, az erőforrások hiánya és a kormány viselkedése jelenti. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a kormány nem önző belpolitikai célként akarja a helyzetet felhasználni, és nem azt akarja demonstrálni, hogy a menekültek egészségügyi kocká zatot jelentenek. Itt a lehetőség bebizonyítani, hogy nem arról van szó, hogy az erőforrások nem biztosításával teremt a kormány válsághelyzetet vagy a média számára félelemkeltésre alkalmas képeket és helyzeteket. És azt is csak remélni lehet, hogy a korm ány nem azt akarja demonstrálni, hogy a tömeges bevándorlás tönkreteszi a magyar egészségügyi rendszert. Az LMP javaslatait már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hoztuk, amelyekben az áll, hogy miközben a kormány január óta a menekültválság okozta súlyos krí zisről beszél, semmit nem tett az elmúlt fél évben, hogy a menekülteket ellátó intézményrendszer képes legyen megfelelni a megnövekedett terhelésnek. Ezt bizonyítja, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségvetését 8,9 milliárd forintról 8,6 m illiárd forintra csökkentették a nyáron elfogadott 2016os
