Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
822 meghaladó átlépőszámról beszélünk, akkor láthatjuk, hogy az országunkat ostromolta 312 ezer fő is legalább hasonló számban és hasonló betegségekkel kellett hogy rendelkezzen. Tehát ekkora teher van egyébként magán az egészségügyi ellátórendszeren, ha valamennyi ember egyébként az ő látókörébe kerül. És hogy mégis mekkora a teher, Rétvári államtitkár úr írásbeli kérdésemre adott válaszában volt, hogy 27 ezren fordultak összessé gében orvoshoz. Ezt természetesen le kell választanunk a szűrővizsgálatok vonaláról, hiszen itt nem szűrővizsgálatokról van szó, hanem valamennyi panasszal, bármilyen megbetegedéssel és egyéb egészségügyi panasszal az orvoshoz fordulást nézzük. Ez úgy néz ki, hogy 27 ezren fordultak orvoshoz, ez azt jelenti, hogy 27 ezer orvosi vizsgálat zajlott, ami 27 ezer nem járulékot fizető személynek az orvosi találkozása volt, és az egészségügyi rendszerrel való interakciójában ilyen költségkövetkezményekkel járt az egészségügyre. Akkor itt érdemes egy cezúrát tenni annyiban, hogy államtitkár úrtól azért majd várjuk arra a választ, hogy milyen költséggel számol a lefolytatandó szűrővizsgálatok esetén, hogy az állam milyen költségvetési forrásokat tud milyen összegb en elkülöníteni arra, hogy ha itt több tízezer vagy adott esetben százezer embert kell szűrővizsgálatnak alávetni, mennyi vizsgálat, milyen költséggel és honnan lesz erre kellő humán erőforrás, aki a vizsgálatokat végzi, illetve hogy mely szervezeteknél le sz ez elkülönítve. Szintén hivatkozásként megvolt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az elmúlt időszakban már 200 millió forintot meghaladó összeget számolt fel, illetve szá molt el az egészségügyi ellátásra, és ez természetesen nem megint a szűrésekről és csak a szűrésekről szól, hanem arról az összes egészségügyi teherről, amit a bevándorlás okoz Magyarország számára. (16.20) Tehát ha jól látjuk, akkor ebben az esetben ez a 200 milliós szám bőségesen megugorhat, amennyiben ennek a jogszabálynak megfelelően végre kell hajtani ezeket a szűrővizsgálatokat. Érdemes azt is tudni, hogy milyen tünetek vannak, illetve mivel kell számolnia az országnak, mivel kell számolni a törvényho zóknak, amikor erről a témáról beszélünk. Elsődlegesen felső légúti megbetegedések, emésztési panaszok szoktak lenni a leggyakoribbak, azonban már kerültek elő például rotavírussal fertőzött személyek, tüdőgyulladásban szenvedők, illetve bárányhimlős esete k. A legújabb jelenségek, hogy rubeolajárvány tört ki Németországban az illegális bevándorlóknak köszönhetően. Hasonlókra számíthat egyébként Magyarország is. Tehát az ezek elleni védelem és egyébként a szűrés egy fontos feladat, természetesen mindamellett megnézni, hogy milyen terheket jelent ez az ellátórendszerünkre. Annak idején egyébként egy nagyon extrém álláspont is napvilágot látott, Jakab Zsuzsannáé, aki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének európai regionális igazgatója. Ő maga azt mondta, hogy nem is a bevándorlók azok, akik veszélybe sodorják az európai társadalmat, hanem mi, európaiak veszélyeztetjük a bevándorlókat. Tehát látható, hogy mennyire ellentmondásosan ítélik meg a probléma nagyságát például egy dániai luxusirodából, ahol egyébként a z igazgató asszony irodája található. De igen komoly problémáról van szó. Mi annak idején egyébként azt javasoltuk, hogy a luxusirodáját elhagyva nyugodtan jöjjön el Röszkére és Ásotthalomra, és nézze meg, hogy működike a szűrés, mert egyébként akkor nem működött, láthatjuk, kivonták magukat alóla. Javasoltuk, hogy jöjjön el és nézze meg, hogy milyen betegségek vannak, hogy saját maga lássa, és ne csak Dániából spekuláljon arról, hogy milyenek vannak. És azt is mondtuk, hogy nemcsak Röszkéhez, hanem az akk or még egyébként csordulásig telt Keleti pályaudvarhoz is nyugodtan ellátogathatott volna, ahol, azt hiszem, mindenkinek kézzelfogható volt nemcsak egy nagyon komoly járványügyi fenyegetettség, hanem egy nagyon komoly járványügyi veszélyhelyzet is. Hiszen csak a szagokból, csak az elhelyezett hulladékokból, illetve az ott uralkodó rendből teljesen nyilvánvaló volt, hogy nagyon nem működik jól a rendszer. De meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen jogszabályi környezet van, mi ad lehetőséget a járványügyi int ézkedésekre. A járványüggyel kapcsolatosan két A4es oldalnyi jogszabálysor van,
