Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - A magyar szórvány napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
805 kissé méltatlanul elfelejtett a jelenkor , amely mondat így hangzik: „Minden magyar felelős minden magyarért.” Ez a mondat cseng vissza az Alaptörvényünkben is. Tisztelt Országgyűlés! A három lábon álló magyarságon belül, és itt a három láb alatt gondolok az anyaországi magyarságra, az elszakít ott országrészek magyarságára, a diaszpóramagyarságra, nos, a három lábon álló magyarságon belül a Kárpátmedencei szórványmagyarság mindenféleképpen kiemelt figyelmet érdemel. Már hallhattunk részletes számadatokat Németh Zsolttól, valóban megállapítható , hogy az elszakított, elcsatolt országrészek magyarságának mintegy fele él szórványban. Sajnos egyre kevesebb a tömb, egyre kevesebb a tömbben élő magyarok száma is. Tömb ma még létezik a Csallóközben a Felvidéken, Kárpátalján a tiszaháti régióban, a Szék elyföldön, illetve a szabadkai régióban, Szabadka környékén a Bácskában, a határon kívül élő többi magyarság mind szórványnak tekinthető. Szórvány a nemzet határa. Mind az előterjesztőtől, mind az államtitkár úrtól hallhattuk, hogy a szórványt védelmezni k ell, hiszen ha a szórvány elvész, akkor a tömb következik. Az expozéban említést nyert Vetési László neve. Vetési László erdélyi szociográfus úgy fogalmaz, hogy a szórvány egy nemzet öregkora. Tudományosabban fogalmazva a szórvány egy veszélyeztetett etnik ai csoport, hátrányos térbeli elhelyezkedésük, arányaik, lélekszámuk miatt nem tudják valóban önerőből megőrizni identitásukat. Ha önerőből erre nem képesek, akkor bizony az anyaország és a tömbmagyarság támogatására van szükség, és többször szeretném aláh úzni magam is, hogy a tömbmagyarság támogatására is szüksége van a szórványnak. A szórványközösségek jelenlegi problémái közül az egyik legfontosabb, hogy az asszimilációnak leginkább kitett csoportja ez a magyarságnak, leginkább kitett része a magyarságna k. (15.00) Rendkívül sok a vegyes házasság, a szórványterületek egyre inkább elöregednek, és egyre fokozódik az elvándorlás is. Szórványközösségekben kevés a magyar iskola, kevés a magyar pedagógus, kevés a magyar diák, a továbbtanulási lehetőségek korláto zottak, és meg kell állapítanunk azt is, hogy sajnos a szórványterületek azok, amelyek a szomszéd országokban a legfejletlenebb régiók közé tartoznak gazdaságilag a legtöbb helyen, éppen ezért jelentős az elvándorlás is ezekről a területekről. A magyarság megmaradásának két fő elemére szeretnék rávilágítani. Az egyik, hogy a magyarság megmaradása vajon oktatási, kulturális, anyanyelvi kérdése vagy gazdasági kérdés. Mind a kettő nagyon fontos, azt gondolom, hogy a gazdasági kérdéstől sem tekinthetünk el, hi szen, ha nincs helyben munka, megélhetés, akkor a szülőföldön való megmaradás is bizonytalanná válik, fokozódik az elvándorlás. Erre kínál egy lehetőséget a mai nemzetpolitikán belüli gazdaságpolitikánk, ami elősegíti a határon átívelő gazdasági kapcsolato knak a bővülését. Említhetném a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amely az idei esztendőben több új irodát nyit, és az idei esztendőtől a Nemzeti Kereskedőház Zrt.n belül végzi a munkát. A másik fontos dolog az anyanyelv és az oktatás. Itt szükséges, hogy a szórványban lehetőleg legyenek állami finanszírozású iskolák, ha ez nem lehetséges, akkor egyházi fenntartású iskolákra vagy óvodákra van szükség. Államtitkár úr részletesen beszélt arról, és rámutatott arra, hogy már az elmúlt években is a szórvány irányá ban milyen intézkedések történtek, és ha az oktatásnál tartunk, akkor érdemes felidézni azokat a tematikus éveket, amely a szórványság felé is üzeneteket küldött, és gyakorlati segítséget is adott. Ilyen volt 2012ben a külhoni magyar óvodások éve, majd fo lytatódott a kisiskolások, felsősök évével, jelenleg pedig a szakképzés éve zajlik. Nagyon fontosak a szórványkollégiumok, amelyek gyűjtőhelyei a térség magyar diákjainak, fontosak a létrejött szórványcentrumok, amelyek középiskolás korúaknak biztosítanak magyar nyelvű oktatást, és fontos az az iskolabuszprogram, amely a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával működik a határon túli területeken, hiszen szórványból ennek segítségével érhetőek el a szórványcentrumok és az iskolák.